Századok – 1902

TÁRCZA - Szláv történeti szemle - Mittheilungen der Ševčenko-Gesellschaft der Wissenschaften in Lemberg - 98

98 TÁRCZA. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1900. IT. MITTHEILTTNGEN DER SEVÜENKO-GESELLSCHAFT DER WISSENSCHAFTEN IN LEMBERG. IX. évf. 1900. III—VI. (35 — 38.) szám. Az 1899-iki kievi archaeologiai congressusra a lembergi Sevcsenko-társaság is jelentett be felolvasásokat, melyeket azonban nem tarthattak meg, mert a congressusról az ukrajnai nyelv ki volt zárva. Ezért a társaság elhatározta, hogy az el nem fogadott dolgozatokat hivatalos közlönyében fogja közreadni. Ezek egy része már a 31 — 32. számban látott napvilágot. A 35 — 36. kettős füzetben közöltek sorát Barvinszky Sándor értekezése nyitja meg a szláv nyelvek orrhangjairól. Az értekező kiemeli, hogy e hangok a holt ó-szlovén nyelven kivűl csakis a lengyel nyelvben maradtak meg ; a többi szláv nyelvekben, különösen az új-szlovén és ukrajnai orosz nyelvben a nasalismusnak csupán nyomait lehet felfedezni. — Kolessa Sándor adalékokat közöl a magyar-orosz uyelv és irodalom történetéhez. Áttekintve a magyarországi oroszokra, ethnographiájukra, nyelvökre és irodalmukra vonatkozó eddigi kutatások eredményeit, a következő újabb adalékokat mutatja be : két munkácsi pergamen kézirat-töredéket a XII—XIII. századból ; egy anyag-gyűjteményt a magyar oroszok liturgikus könyveiben előforduló közép-bolgár orthographiához ; egy szintén munkácsi XV. századbeli pergamen-kéziratot ; némely palaeotypikus evangéliumokat, mint pl. Moldavin Fülöp evangéliumát ; ismerteti Stauroveczky Tranquillián Cyrill két magyar-orosz kéziratát ; megjegyzéseket tesz a magyarországi orosz nyelvre vonatkozó XVII—XVIII. századbeli gyűjteményekre ; végűi bemutatja Alexander Románnak egy XVIII. századbeli magyar-orosz szövegét. Mindebből is látszik, hogy a Sevcsenko-társaság mennyi figyelmet fordít a magyarországi orosz történeti emlékek felkutatására és feldolgozására. — Kokorudz Illés czikkelye ugyanazon füzetben a népnyelvnek a galieziai ruthén nyelvben való kifejlődéséről szól. Kokorudz arra az eredményre jut, hogy a galicziai ruthén nyelvben két dialektus : a felső-opoli (nyugat-galicziai) és a wolhyn-galicziai fejlődött ki ; fejtegetéseinek további folyamán azt bizonyítja, hogy a lachit tájszólás legközelebb áll a kis-orosz nyelvhez és hogy az ó-szláv egyházi nyelv az orosz nyelvtörzshöz tartozik. — Legérdekesebb reánk nézve Hnatiuk Vladimir tanulmánya az eperjesi egyházmegye oroszairól és dialektusukról. Ezzel a dolgozattal nemcsak általános érdekessége, hanem tévedései miatt is érdemes lesz külön foglalkozni. Itt csak azt említjük meg, hogy az értekező tanulmányát két részre osztja. Az egyikben röviden ismerteti az eperjesi egyházmegye történetét alapítása óta, közli a lakosság