Századok – 1901

Tárcza - Szláv történeti szemle - 88

88 tárcza. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1899. A Századok mult évi junius-havi füzetében megszakadt szemlénket a szerb nyelvű folyóiratok ismertetésével folytatjuk. I. Az ÚJVIDÉKI SZERB IRODALMI TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE. (Letopis Matice Srpske.) 1899. Szerkeszti Szávics Milán. — A magyarországi szerbek irodalmi társasága évenkint négy kötetben adja ki munkáit. 1899-ben a 197—200-ik kötetek jelentek meg. A társaság munkálkodása kiterjed a történelemre, irodalomtörténetre, nyelvészetre és szépirodalomra. Az előttünk fekvő négy kötetben a következő történelmi tárgyú közleményeket találjuk : 1. Tomics Simon : Safarik Pál József irodalmi és tudomá,nyos munkássága. Safarik Pál főéi'deme a szerb történeti oklevelek, továbbá az összes szlávok irodalomtörténetére vonatkozó tanulmányok összegyűjtése és kiadása. 2. Vuletics-Vukaszovics Vid : A boszniai és herczegovinai mohamedánok halotti és temetkezési szokásai. 3. Mandics Tivadar : Emlékek a szerbek egyházi és nemzeti életéből. 1861—1867. Ezen közlemény ismerteti, mikép keletkezett a most is érvényben levő szerb congressusi szabályzat : sok értékes adatot tartalmaz a boni szerbség szerepet vivő és nagyobb szerepet játszott egyéneiről (pl. Miletics, Angyelics) ; elmondja továbbá, mikép vált ki a görög keleti románság a szerb egyház közösségéből, mikép osztoztak meg az egyházi vagyonban stb. Mind oly kérdések, melyeknek actualitást kölcsönöz az, hogy a congressusi szabályzat revisiója napirenden van és a románok bírói úton és társadalmilag új osztozásra törekszenek. Az író mindezekre nézve elsőrangú forrás, mert mint a magyar közoktatásügyi minisztérium volt osztálytanácsosa és bizalmi férfia, nagy szerepet játszott a szerbség szervezkedő munkálataiban. 4. Ruvárácz Dömötör : Adatok a karlóczai érsekség érsekeinek és püspökeinek történetéhez. A szerbiai tudós társaság Glasnik ezímű értesítőjében egy régibb kézirat van közölve a magyarországi szerb patriarchák, érsekek és püspökök életéről és működéséről. Ruvárácz megczáfolja a szerbiai tudós társaság nézetét e kézirat szerzőjéről, és bebizonyítja, hogy azt Nenadovics Pál. a ki 1749 — 1768-ig volt szerb metropolita, írta, és pedig német nyelven ; közli benne röviden a szerb érsekek és püspökök történetét 1708 — 1749-ig; a püspökségek közül szól az aradiról, károlyvárosiról, bácsiról, budairól, versecziről, temesváriról, pakrácziról, és a ma már nem létező mohács-szigeti, nagyvárad-egri,