Századok – 1901

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Vatikáni anyagok Magyarországnak Szent István király által pápai hűbérül való felajánlásához 905

VATIKÁNI ANYAGOK. 911 Az egyházi hatalmak magas rendelkezési tényei mindannyian, Magyarország egyházi, de törvényhozási, sőt uralkodói jogkérdéseiben, mint az egész országnak egyházi interdictum alá vetése Róbert esztergomi érsek által, a papok kizárólagos egyházi fórumának megállapítása, a Curia sikeres tilalmai a zsidók s ismaeliták hivatalviselése ellen, királyainknak kötelezései az »eretnekek« kiirtására, végre a II. Endre és Béla közötti egyezségnek pápai közvetítésű eszközlése. Ezek között a negyedik helyen említett (Theinernél 198. sz.) István királyra, »az itélet trónján ülőre« hivatkozott, mint a ki a királyság trónjára nem akart saját felsőségéből felemeltetni (propria auctoritate sublimari), tudván, hogy írva vagyon, miszerint senki se vegyen fel tisztséget (így fordítandó a »honor«), csak az, a ki Istentől hivattatik ; és ime nem akárki fiától (a quolibet), hanem Jézus Krisztus helytartójától, a legszentségesebb Péternek utódjától, a pápának isteni megjelentése (revelatioj folytán vette (az »assumpsit« ruganyos kitétel »felvette« fordítást vagyis értelmezést is engedne) á királyi koronát (regium diadema). Ε szavakból, a melyeket Ugrin kalocsai érsek kanczelláriája, vagy a legatus-bibornoknak formulázása II. Endre király szájába ad, látjuk a némileg burkolt czélzást II. Sylvester korona-adományára s az óvatosan formulázott hivatkozást arra az önkéntes alárendelkezésre, melylyel a szent király a maga koronáját sz. Péter utódja kezéből kívánta venni. De sajátságos, hogy a Liber Censuum oklevélanyagának ilyetén nyilvánvaló használata mellett, belőle semmi positiv adat vagy érv nem vétetett, mely a XVI XVII. században oly mereven formulázott tételt Magyarországnak pápa-hűbéri felajánlásáról és alárendeltségéről első királyunk korában, bizonyította volna. A bizonyítási mód mindig csak közvetett, kései cselekvények és elméleti formulázások idézésével történő — és nem csak az alábbi jegyzékekben. Ezek között itten s a XII. század óta mindenkor és mindenütt a főstíly VII. Gergely leveleinek, kijelentéseinek reprodukálásán nyugszik. A pápaság felsőségi igényeinek Magyarországon valóságos forrásait ezek képezik.