Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Magyar heraldikai és genealogiai társaság. (Magyar czímeres emlékek) 849

TÁRCZA. 849 az egyetemi hallgatók közül kiszemelt tizennégy tanácsossal, kiknek sorában Jakab nógrádi esperes nevével is találkozunk. Ugyanakkor az egyetem egyik rectora Miklós nyitrai esperes, tehát szintén magyar volt. Az 1347-iki statutum a bolognai jogi egyetem fenmaradt statutumai közt a legrégibb ; reánk nézve azért is nagyon értékes, mert magyar föld őrizte meg. Ε statutum szerint a bolognai egyetemen az egyházjognak két fizetéses tanszéke volt ; az egyik rendes, a másik rendkívüli. A római jogot két fizetéses rendkívüli tanár adta elő. A tanárokat a hallgatók választották, olyformán, hogy mind az olasz, mind az ultramontán hallgatók egyeteme (universitas) kijelölt a saját kebeléből 19—-19 választót ; ezek harmincznyolczan azután a rectorokkal együttesen választották meg a tanárokat. Az egyetemi év október 10-én kezdődött. Szünet volt vasárnap és hatvannyolcz ünnepnapon ; csütörtökön, ha a héten nem esett ünnep ; húshagyó hétfőn és kedden ; a nagyhéten és húsvét hetében ; pünkösd első és másodnapján s a nagy vakáczióban. Választottak a hallgatók közül néhányat, az u. n. punctatorokat, kik az egyházi és római jog professoraival együtt pontokra osztották a tanuló könyveket, vagyis állandó tanmenet-félét készítettek. így a tanárnak a kiszabott anyagot bizonyos idő alatt és meghatározott sorrendben kellett elvégeznie. A tanár, midőn előadásra csengettek, már az egyetemen, vagy legalább a közelében tartózkodott. Ha alapos oka volt arra, hogy előadást ne tartson, először a hallgatóktól kellett kérnie engedelmet. Ha ezt megkapta, okait akkor terjeszté a rector elé. A hallgató eskü alatt köteleztetett bejelenteni a tanárt, ha ez az óráját meg nem tartotta. A fizetéses tanár köteles volt évenkint legalább egyszer vitatkozni. Ha új tanuló érkezett az egyetemre, a tanácsos följegyezte a nevét s átadta a pénztárnoknak és a rectornak, a ki az új tagot bevezette az anyakönyvbe. Mind az olaszok, mind az ultramontánok külön-külön választották meg rectoraikat a hallgatók közül, és pedig nemzetek szerint sorrendben. így jutottak magyarok is a rectorságba. A hallgatók polgári ügyeinek rendes birái a rectorok valának. Egyetemi hallgató koma csak a rector beleegyezésével lehetett. A ki az egyházi jogból doctor akart lenni, előbb hat évet kellett hallgatnia és előadásokat tartania. A római jog doctora hét évig látogatta az egyetemet és szintén előadásokat tartott. Volt az egyetemnek : két rectora, négy syndicusa, harmincznyolcz tanácsosa, több pénztárnoka, kéziratvizsgálója (petiarius), statutum-csinálója, jegyzője, könyvboltosa (stationarius), könyvkötője, lakás-becslője és számos pedellusa. Mindezek jogairól és kötelességeiről a felolvasó részletesen értekezett. — A MAGYAR HERALDIKAI ÉS G-ENEALOGIAI TÁRSASÁG régi szép szándéka indult megvalósulásnak azzal a díszes külsejű, nagy SZÁZADOB. 1901. IX. FÜZET.