Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Főtitkári jelentés a magyarországi latinság szótáráról 846

846 TÁRCZA. s meg van jutalmazva, de Herman Márton neve sehol sem fordúl elő. Pedig a tűzi szerszámokról és ágyukról is van itt szó. Dobó maga is kiváló tüzér volt ; az ostrom megkezdését, jelző török battériákra az első választ a templom tornyán elhelyezett ágyúból ő maga adta meg. Még az is fel van jegyezve, hogy 28 oldal szalonnát égettek el a vár árkába hányt fák elhamvasztására. Fel sem tehető ezek után, hogy ha Herman Márton oly kitűnő szolgálatot teljesített volna az ágyuk kezelésénél, mint a milyennel dicsekszik, jutalmazatlanúl maradt volna. Ha Dobó és Mekcsey ajánló levele hiteles volna, akkor Márton mester érdemeit a számadások könyvében is felírták volna. Azt hiszem, jogosan állíthatom tehát, hogy Eger dicső védelmében Herman Márton tűzmesternek része nem volt, a királyhoz intézett levele ivedig hazugságokat foglal magában. SZEDERKÉNYI NÁNDOR. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA október 7-én tartott összes ülésében jelenté a főtitkár, hogy a magyarországi latinság szótára, melynek első részét még ez év elején, a febr. 25-iki öszszes ülés alkalmával mutatta be az Akadémiának,1

) teljesen elkészült s az egész mű egy hatalmas nagy negyedrét alakú kötetben — Du Cange új kiadásának formájában — került ki a sajtó alól. Ürömmel vehetjük e jelentést tudomásúl s üdvözöljük a szótár tudós szerkesztőjét Bartal Antal r. tagot, kinek e nagyfontosságú munkával szerzett érdemeit első sorban bizonyára a történelmi forrástanulmányokkal foglalkozó szakemberek fogják méltatni. Az összes ülés után az első osztálynak volt ülése, melyen id. Szinnyei József levelező tag foglalt széket »Az első magyar bibliographus« czímű értekezésével. Az első magyar bibliographusnak, Szlavniczai Sándor Istvánnak rajzolta meg pályáját és ismertette irodalmi munkásságát. Sándor István régi magyar családból, mely származását az Árpádok koráig tudta visszavinni, a Nyitramegyei Lukán, 1750-ben született. A felvidéken akkor s azután is még sok ideig, számos nemes úri családnak házi nyelve — jóllehet tudtak magyarúl is a magok módja szerint — a tót nyelv volt. Sándor István egész életében megérezte, hegy gyermekkorában jobban beszélt tótúl, mint magyarúl ; mint író sohasem érezte magát egészen biztosnak a magyar nyelvben s munkáinak nagy részét Révai Miklóssal nézette át, mielőtt kiadta volna. Vagyonos ') Olv. Századok, 1901. 302. 1.