Századok – 1901

Tárcza - Wertner Mór: A ratibori krónika magyar vonatkozású adatai 841

Τ Á R C Ζ Α. A RATIB OUI KEÓNIKA MAGYAR VONATKOZÁSÚ ADATAI. AVeltzel 1862-ben a ratibori plébánia levéltárából egy anyakönyvet tett közzé, melynek 1432-vel kezdődő első kötete a XIV-ik századra visszamenő történeti feljegyzéseket is tartalmaz, s ezt lelőhelye után ratibori króniká-a&k nevezte el. Ε gyűjteménynek egyes adatai az 1583-ban irt troppaui krónika-ban is feltalálhatók, mely a Roppan-féle hagyatékból a fürstensteini könyvtárba került. Miután a ratibori krónikának magyar vonatkozású adatai — legalább tudtommal — a magyar irodalomban még nincsenek felhasználva, azt hiszem, nem lesz felesleges ez adatokat a latin eredetiből készült magyar fordításban e helyen közzé tenni. * * * 1345-ben a lengyel király a magyarokkal együttesen Sohrau (=Zar) városát körűifogta s az összes szomszéd helységeket, Plessen városát és Rybnikot elhamvasztotta. Ugyanazon évben ostrom alá vette Vak János cseh király Krakót, megölte a magyarokat és elhamvasztotta Krakó egész vidékét. 1349-ben temérdek flagellans jött Magyarországból és magát ostorozva vonult egész Szilézián és Lengyelországon keresztül. 1400 okt. 29-én Zsigmond magyar király körülfogta magyarjaival Ratibor városát, de nem volt annyi bátorsága, hogy a város előtt lévő erődítéseket túllépje s így nyolczad napig ratibori területen táborozva, a vidéket felpörzsölte.1) ') Erre nézve kiemeljük, hogy a pozsegai káptalan 1400 okt. 27-én Bátmonostori László ügyében jelentést tesz Zsigmond királynak, és hogy Zsigmond ez ügyben Visegrádon, 1400 nov. 15-én halasztólevelet bocsát ki. V. ö. Zichy-Okmt. V. 216—217.