Századok – 1901
Történeti irodalom - Széchenyi Miklós: A szent György vértanuról nevezett jaáki apátság története. Ism. Pór Antal 829
830 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 830 Eitelberger Rudolf bécsi egyetemi tanár egyike vala azon előkelő tudósoknak, kiket a tudomány szelleme lelkesített, és a ki, mint Henszlmann, Ipolyi és Rómer barátja és sokak buzgó oktatója, nem kevéssé közreműködött arra, hogy a műrégészet nálunk is lelkes mívelőkre találjon. A millenniumi kiállítás hű utánzatban mutatta be a jaáki templom legszebb részeit, melyeket azóta az egész ország ismer s a melyeknek megmentése és jelenlegi restauratiója Gyalus-László szakszerű vezetése mellett szakadatlanúl folyik és — hála a műemlékek országos bizottságának — befejezéséhez közeledik. A templom restauratiója költségeinek fedezésére szolgált a néhai Stegmiiller János jaáki apát által e czélra hagyományozott 12,000 forint, az e czélra gyűjtött 25,000 forintos alap, továbbá Széchenyi Miklós grófnak, az ez idő szerinti apátnak, 1897-ben húsz évre felajánlott évi 1000 korona adománya, míg a költség többi része az egyházi műemléki alapból fedeztetett és fog még fedeztetni. Ezen ősrégi, szent György vértanúról nevezett jaáki monostornak szorgalommal, szakértelemmel egybeállított és főúri pazarsággal kiállított történetét nyújtja Széchenyi Miklós gróf az elől czímzett művében. — A restauratiónak évek során át tartó munkája nem szűnő buzdítással serkenté a szerzőt, hogy az apátsága múltjára vonatkozó adatokat — mint maga mondja — lassan-lassan összegyűjtse és földolgozza. A gyűjtés és kutatás munkája kiterjedt nem csupán a nyomtatott forrásokra, hanem a levéltárak anyagára is, még pedig szép eredménynyel, mint ezt az a tíz kiadatlan okirat, melyet művéhez mellékelt, tanúsítja. Annál többre becsüljük pedig a szerző buzgó és lelkiismeretes fáradozását, minthogy időközben ugyancsak az ő gondosságából a Pázmány papnevelő intézete is, melynek Széchenyi Miklós gróf a kormányzója, új palotát és oly belső átalakulást nyert, hogy hasonló intézeteknek mindenkoron mintáúl szolgálhat. A szerző, figyelmeztetve az olvasót arra, hogy a középkorban két Jaákot ismerünk, u. m. egyet a Rába mellett is, melynek temploma szent Mihály arkangyal tiszteletére volt szentelve s a melynek nevét Sárvártól északra a mai Jákfa tartotta fön, áttér tárgyára, a másik, a monostoros Jaákra, melyet benczés apátsága tett mindenkor nevezetessé, mely szent Györgynek szentelve ősidőktől fogva fönnállott. Arra a kérdésre: ki alapította a jaáki apátságot? megfelel a vasvári káptalannak I. Károly királyhoz 1325 május 25-én intézett jelentése, a hol világosan és határozottan mondatik, hogy a szent Györgyről nevezett jaáki apátságot a
