Századok – 1901

Történeti irodalom - Jakab Elek és Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története. Ism. –a–a– 824

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 825 az olvasóval az illető terület történetét az elmúlt ezer esztendő alatt, a politikai és társadalmi élet mindennemű viszonyaiban megismertesse. Mikép felelt meg e mű a kitűzött czélnak s írói mikép oldották meg feladatukat? íme közöljük rövid áttekintésül tartalmát és beosztását. Az egész munka öt részből áll. Az első rész öt fejezetre oszlik s Udvarhely vármegye általános természeti leírásának van szentelve. A második rész nyolcz fejezete a scytha-hun történet magyar rokonsági vonásairól beszél; még pedig az i-ső fejezet a hun királyság történetébe vezet be, a Il-ik a hunok betörését (hová ?) s királyaik nevét és időkorát, a III. és IV. fejezet Attila egyedül uralkodását, a hun királyság megalapítását, szétomlását s Attila és népe utódait keleten s az erdélyi Kárpátok alján, az V-ik a Székelyföld és népe őskorát (888—1095), a Vl-ik a hun-székely írást és írott emlékeket, a VII-ik a mondákat, nemzeti hagyományokat, régészeti emlékeket s az irodalom bizonyságtételeit tárgyalja, s végűi a VIII-ik fejezet a székelyek kunságának tagadóival tusakodik. (31 —190 1.) A harmadik rész három fejezetben a királyok korszakának (1096—1526) történetén vezeti keresztül az olvasót. (191—250. 1.) A hat fejezetre osztott negyedik rész az erdélyi nemzeti fejedelemség (1541 —1690) korszakával foglalkozik. (251—400. 1.) Ez a négy rész Jakab Eleket vallja írójának. Az utolsó, hét fejezetre oszló ötödik rész első hat fejezetében Szádeczky Lajos az erdélyi főkormányszék korszakában (1691—1848) Udvarhely vármegye területén lejátszódott eseményeket tárgyalja, míg a hetedik fejezetben Török Albert az 1861—1876 közti eseményeket mondja el röviden. (401—579. 1.) A közölt tartalom alapján sajnosan konstatáljuk, hogy »Udvarhely vármegye története« első harmadrészében — a vármegye 30 lapra terjedő természetrajzának kivételével — absolute nem a vármegye története. A hunokról, királyaikról, Attiláról, ennek utódairól s birodalmának szétbomlásáról, a Baján alkotta avar birodalomról szóló, kétségtelenül sok tudással, nagy szorgalommal, de folytonos ismétlésekkel megírt történelem ép oly kevéssé foglalhat helyet Udvarhely vármegye történetének keretében, a mint nem tartozhatik oda az sem, a mit a székelyekről általában, azok eredetéről, főleg a hírhedt csiki székely krónika alapján, a hun-székely írásról stb. ritka bőbeszédűséggel elmond, a nélkül, hogy a székely nemzet eredetének még mindig megoldatlan s talán soha meg sem oldható kérdésében históriai tudásunkat csak egy lépéssel is előbbre vinné. Ez a czéltévesztett terjengősség s a monographia keretébe nem