Századok – 1901

Tárcza - Szláv történeti szemle - 762

76« TÁRCZA. 1358-ban magyar fenhatóság alá került, a Visegrádon máj. 27-én aláírt szerződésben arra kötelezte magát, hogy a király által állítandó minden 30 gálya után egyet, és a dalmát városok által állítandó minden 10 gálya után egyet állít fel a saját költségén. Ezen időben a magyar hajóhad 15 gályából és számos kisebb hajóból állott. Hogy Eaguza mikép felelt meg kötelezettségének 1374—1376 közt, arra több adatunk van. (Fejér id. m. IX. 4. 656. — Gelcsieh : Diplomat, Ragus. 68. — Fejér id. m. IX. 5. 101. - Bulletino di archeol. Daim. IV. 136.) A horvát (helyesebben mondva, magyar) admirálisok közül a következőket ismerjük : Jacobus de Cessano (1358) zárai polgár, lessinai és brazzai gróf. — Baldassar de Sorba de Janua (1365 —1569) genuai ember. Először Trau város iratai említik »amiratus et comes de Parez, Braze et Curzule« czímmel 1365 ápr. 16-ról; 1366-ban mint Nagy Lajos követe Velenczében jár és gályákat kér a török elleni harczra ; 1369 márcz. 14-én Lajos király utasítja a dalmát városokat, hogy ezzel a tengernagygyal tanácskozzanak ; utoljára 1369 decz. 21-én fordúl elő mint tengernagy, midőn Spalatót értesíti Lajos király közeli eljöveteléről; 1379 — 1381-ben mint Trau comese szerepel. — Barnabus (1370) mint viceadmirális (tehát ilyen is volt) 1370 jul. 25-én említtetik Trau város jegyzőkönyvében. — Simon de Auria de Janua (1374—1383) szintén genuai volt; mint a király követe 1374 szept. 5-én Velenczében járt Raguza érdekében ; később mint »miser Simon de Aurea armirallo« említtetik 1375 ápr. 26-án és okt. 7-én; egy Brazza szigetén 1381 máj. 12-én kiadott oklevél »vir potens comes Braciensis et Farrensis« czímmel illeti; Erzsébet özvegy királyné pedig Zárában, 1383 nov. 3-án kelt iratában »admiratus noster«-nek nevezi s felhívja, hogy a sójövedeiemből és a harminczadból 2000 arany forintot fizessen Traunak, hogy megrongált falait megerősíthesse. — Mathaeus de Petrache (Petrács, Petracsics) de Spaleto (1385 — 1397) egy brazzai oklevélben 1385 márcz. 6-án mint »-comes insularum Brachie, Farre et Corcule« fordúl elő, mely tisztség a tengernagyi méltósággal járt együtt. 1394-ben, midőn egész Dalmáczia ismét Zsigmond alá került, Petrache Mátyás mint comes, fia Tomulus pedig (1397 aug. 14) mint a szigetek kapitánya szerepel ; hogy azonban Zsigmond felujította-e a hajóhadat ? — nem bizonyos. — Philippus Georgii (Jurjevics, Gyorgyics, 1401 —1411) előkelő zárai család fia, mely mindig hű volt Nagy Lajos királyhoz. Fülöpöt mint tengernagyot először említi 1401 okt. 3-án Trau városa, mely 20 librát ajándékoz neki a Zsigmondról hozott jó hírekért. Zsigmondhoz való hűségeéi't sokat szenvedett Aldemariscustól, Nápolyi László főkapitányától, midőn ez az 1402-ben Zárába érkezett Fülöpöt felségsértőnek jelentette ki, vagyonát