Századok – 1901

Történeti irodalom - Hruševsky;j Michael: Descriptiones bonorum regalium in terris Ukraino-Russicis. Ism. Petrássevich Géza 747

736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 747 féktelenség indította meg és éltette ezt a mozgalmat, mely annyi erkölcsi és anyagi nyomort hozott a nemzetre.« (315.1.) Manapság így írni, legalább is nem illik. Az ilyen felfogástól távol vannak az elfogulatlan róni. katholikus történetírók. Őszintén sajnálom, hogy ezt az érdemes nagy munkát efféle dolgok éktelenítik el. Azonban nemcsak a reformácziónak, de magának a keresztyénségnek hazai kezdetére nézve sem helyes szerzőnknek tanítása. Röviden érinti ugyan »a körüllakó népek hatását s egyes vállalkozó papok kísérleteit«, de az első hithirdetők sorát mégis "Wolfgang einsiedelni benczés apáttal kezdi. (18 1.) Azt vélem, sokkal helyesebb Karácsonyi János felfogása, a ki szerint »azok a keresztyének, a kiket a magyarok a honfoglaláskor itt találtak; azok a keresztyén rabszolgák, kiket a magyarok külföldről ide hurczoltak; azok a keresztyén papok, a kiket elfogtak s aztán tolmácsokként használtak« — voltak a magyarok első térítői.1) Összegezve a mondottakat, a szerző érdemes munkát végzett s méltán nyerte el a budapesti m. kir. egyetem hittani karának koszorúját. Nagy kár azonban, hogy több helyen nem tudott a teljes tárgyilagosság színvonalára felemelkedni, s ez által csökkentette alapvető nagy munkájának értékét. RÉVÉSZ KÁLMÁN. Descriptiones bonorum regalium in terris Ukraino-Russicis, saeculo XVI confectae. (Oniicn Kopo.iïisiniiH β pycKHX se.ii.iH.x XVI Bii;y.) Vol. III. lustrationes terrae Cholmensis, Belzensis et Leopoliensis a. 1564—65 continens, opera Michaelis Hrusevskyj editum. Lemberg, 1900. A Sevcsenko-társaság kiadása. 8-r. 4, II, 585 1. (Fontes Históriáé Ukraino-Russicae, Vol. III.) A Sevcsenko Tárász nevéről elnevezett s Lembergben székelő kis-orosz, vagy — mint maga magát nevezi — ruthén irodalmi társaság tagjai arra vállalkoztak, hogy egybegyűjtik és kiadják az ukrajnai, galicziai, bukovinai, lodomériai és litvániai kis-oroszok (ruthének) összes történeti emlékeit s egybegyüjtenek minden rájuk vonatkozó adatot, hogy ezzel nemcsak saját létjogosultságukat, nemzeti különállóságukat bebizonyítsák, hanem irodalmi nyelvüknek a nagy orosz irodalmi nyelvtől való független fejlődését is dokumentálják. Különös gondot fordítanak e tekintetben arra a korra, melyben a lengyel uralom kezdődött, mivel ekkor az Oroszországtól való politikai ') Alkotmány, 1900. decz. 12-iki 295. sz.