Századok – 1901

Történeti irodalom - Hübner Emil: A czeglédi róm. kath. egyház rövid története. Ism. Illéssy János 740

736 TÖRTÉNETI IRODALOM. 743 jött Dancsházy József. Egyszóval a XVI. század közepétől kezdve az ev. ref. vallás oly erős gyökeret vert Czegléden, hogy a klarisszák, jóllehet 1562-ben még gyakorolták papjelölési jogukat, csaknem teljesen elvesztik hatalmukat. Elősegítette ezt az áldatlan viszály a váczi püspökkel a tized miatt, melyet az apáczák több pápai bullára, a váczi püspök 1331-iki, az esztergomi érsek 1473-iki okleveleire támaszkodva megtagadtak. Majd egyezségre próbáltak lépni. Almásy Pál püspöknek 1614-ben 50 frt évi váltságot kínáltak a czeglédi tizedért. Nem fogadta el, sőt fenyegetőzött, hogy ha czeglédi jobbágy Yáczra beteszi a lábát, bezáratja. Végre 100 frtban megegyeztek, de már a következő püspök 1690-ben 200 frtot követelt. A már erősen elmérgesedett viszálynak Kollonics bibornok-érsek vetett véget. 1703-ban egy bécsi commissió elé terjesztette az ügyet, a mely a felmutatott oklevelek alapján az apáczákat felmentette az egyházmegyei tized fizetése alól. Nehezebben ment a dolog a jobbágyokkal. Már Ulászló rájok parancsol 1492-ben, hogy az apáczáknak, mint földesuroknak engedelmeskedjenek s a szolgálmányokat teljesítsék. A török uralom, az apáczáknak a távoli Pozsonyban tartózkodása s a reformáczió mind csak arra voltak alkalmasak, hogy a jobbágyságot függetlenítsék a földesúri hatalom alól. És az apáczáknak, mihelyt a viszonyok rendeződni kezdtek, valósággal lépésről lépésre kellett küzdeniök hatalmuk elismertetéseért. 1738-ban már annyira erősödött tekintélyök, hogy az addigiaknál terhesebb úrbéri követelményekkel léphettek föl. A czeglédiek a helytartótanácshoz mentek panaszra, de az elutasította őket, mert úgy találta, hogy az apáczák követelményei jóval enyhébbek más földesurak követelményeinél. 1741 jan. 5-én meg is kötötték az úrbéri szerződést, melynek leglényegesebb pontja, hogy évenként 1000 frtot fizetnek. De e szerződés nem sokáig tartott. Szautermeisterin Klára fejedelemasszony megunja a vesződést s 1744 decz. 18-án bérszerződésre lép a czeglédiekkel. Ε szerint fizetnek évenként 6500 frtot, 2000 tojást, 500 csibét, 50 libát, 2 akó tehénvajat, 1 akó mézet. Érdekes a szerződés 11-ik pontja: »A mely pápisták ekkoráig ide származtak, azok semminemű üldözéssel és nyomorgatással ne illettessenek ... a kiknek hogy lelki táplálások is lehessen, a minemű ház az uraság által építtetett, az tartandó lelkipásztor lakására és isteni szolgálatnak végbenvitelére.« így állott a katholicismus egy kath. egyházi rend dominiumában. Hogy nem a földesúr nembánomságából vagy túlságos tolerantiájából állott így, hanem a viszonyok kénysze-