Századok – 1901

Történeti irodalom - Barabás Samu: Zrínyi Miklós a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok I. II. Ism. Angyal Dávid 730

TÖRTÉNETI IRODALOM. 733 érdekeiket tekintve. Ellenben ha Ferdinánd megkegyelmez Kaczianernek, a tábornokkal kötött testvéri szövetségnek sok eredménye lett volna. De Kaczianer nem akarja, vagy a mi még valószínűbb, nem is bírja visszahódítani Ferdinánd kegyét. Sőt mi több, alkudozni kezd a törökkel. Salamon nem akarja elhinni, hogy Kaczianer a török alattvalója akart lenni. Nem ismerjük Kaczianer alkudozását a törökkel, de az alkudozás ténye kétségtelen, mert maga Kaczianer is elismeri és csak szép színt akar adni a dolognak. De még ha nem ismerné is el, hinnünk kellene, mert 1539-ben kétségbeejtő volt Kaczianer helyzete. A király haragja engesztelhetetlen volt, még Kaczianer hanyag börtönőreit is kegyetlenül üldözte. Csak a töröktől várhatott oltalmat a szerencsétlen üldözött. Meg akarta tehát vásárolni a török oltalmát valami módon, Zrínyi szerint Kosztajnicza átadásának árán. Ez a szándék felbontotta a Zrínyieknek Kaczianerrel kötött szövetségét, mert hiszen a török hódítástól való félelem volt e szövetség legfőbb politikai oka. A politikai szövetség, bármily bizalmasnak látszott is, akkor sem zárta ki a heves, de titkolt személyes gyűlölséget. A Zrínyiek, úgy látszik, régi, talán öröklött haragot tartottak Kaczianer ellen, bármily erősen barátkoztak vele. Most pedig, vagyis 1539-ben, szabadulniok kellett a törököt esetleg birtokaikra csábító földönfutótól, ki ekkor már nem vendégük volt, hanem rossz szándékú ellenségük. Megszabadultak volna tőle, ha elevenen átadják Ferdinándnak, de ez átadás talán igen nagy akadályokba ütközött; életére törtek tehát, nem csupán a rég elfojtott harag kitörő hevességével, hanem attól a gondolattól is vezetve, hogy ez emberélet kioltásával sok személyes és országos csapásnak veszik elejét. Salamon szerint az ifjú Zrínyi Miklós tette 1539-ben elhatározó »nem« volt arra a kérdésre, hogy Horvátország nyíltan és határozottan János királyhoz álljon-e ? De ez a kérdés már nem volt föltéve 1539-ben. Zrínyi tette óvóintézkedés volt a török vész ellen. Hogy a gyilkosságnak nem politikai czéljai is voltak, azt Zrínyi sem tagadja, midőn a királyhoz írt levelében Kaczianer jószágait kéri. De Kaczianer síremlékének faragványa, mely azt a mesét ábrázolja, hogy a róka az ebédre szép szóval meghívott madarat megeszi, nem felel meg a történeti igazságnak. Zrínyi inkább erőszakos volt, mint ravasz ; Kaczianer pedig, ha Kosztajniczából kimenekül, mint ragadozó madár csapott volna le a horvát földre. Sokáig időztünk e kérdésnél, de mentségünk az, hogy