Századok – 1901

Történeti irodalom - Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Ism. Győry Tibor 637

640 TÖRTÉNETI IRODALOM. aus den hundér ten von Pannónia seyn zween wohl gerathen.« Mindeddig utazásának az 1537 junius 22-ike és 1538 május 12-ike közé eső idejéről biztos datum hiányzott. Paracelsus legkorábban 1537 juliusában kerekedhetett fel a morvaországi Kromauból és ez év augusztusában kezdhette meg magyarországi útját. 1537 végén pedig ismét Bécsben találjuk őt. Ezen fix időpontok közé esik a Vámossy által talált szépen vágó adat : a Pozsonyban eltöltött 1537 szeptember 24-ike. Ezek után a szerző áttér az orvosol· anyagi helyzetének megbeszélésére. Díjazásuk mindenesetre az I. Ferdinánd »Ordo politiae« czímű pátensében meghatározott díjtételek szerint történt. Vagyonosságukra rali, hogy fekvőségeket szereztek, végrendeleteikben házakról s egyéb ingatlanokról rendelkeznek és megemlékeznek a szegényekről, a jótékony intézetekről, a városról. A legmagasabb társadalmi fokot s a legfényesebb anyagi létet orvosaink mindenütt egyaránt a XVIII. században érték el. Sem azelőtt, sem azután nem volt az orvosnak oly nagy becse. Városi orvosról Pozsonyban már a XV. század közepén történik említés. Feladatához tartozott a vagyontalanok gyógyítása, szakvélemények szerkesztése stb. A XVII. századbau kötelességei már sokkal nagyobb keretben mozogtak. Még azt is kikötötték vele, hogy járványos betegségek alkalmával hűségesen és állandóan a város szolgálatában maradjon. Vámossy, munkájának e szakaszát a Pozsony városában működött kiválóbb orvosok életrajzának, orvosi és irodalmi működésének ismertetésével és szakszerű méltatásával fejezi be. Mindegyik életrajz a szerző vésője alól kikerült egy-egy plastikus kis szobor. Legelőször is a híres orvosi dynastiával, a Rayger családdal találkozunk. Egyik tagja, Károly (1641—1707), Vámossy elődje volt, Pozsonynak hosszú időn át physikusa. Főérdeme, hogy a XVII. században már bonczolt, s hogy ott a hol csak tehette, a klinikai kórképet a tetemben talált elváltozásokkal igyekezett összhangba hozni; továbbá, hogy a Selireyer szász orvos nevét viselő s a törvényszéki orvostanban manapság is nélkülözhetetlenül fontos u. n. tüdö-próbát ő alkalmazta először 1683-ban. Fia ifj. Rayger Károly (1675—1731) a maguk idejében elhírhedt szőnyi ikreket a pozsonyi Orsolya szüzek klastromában történt elhalálozásuk után felbonczolta s a bonczolati jegyzőkönyvet is közzétette. A dolog annyiben érdekes, a mennyiben ez a »monstrum bicorporeum virgineum hungaricum« világszerte híressé lett Czúzi Cseh .Tános debreczeni orvos vezetése alatti utaztatása révén.1) ») OLV. Századok, 1901. 53. 1.