Századok – 1901

Értekezések - JANCSÓ BENEDEK:A hazai görög-keleti román metropolita története 609

A HAZAI GÖRÖG KELETI ROMÁN METROPOLIA TÖRTÉNETE. 6 1 9 inert czélzatosan meghamisította a gör. keleti egyház kánoni és kormányzati szellemét. Maga beszéli el Puscariu (86. 1. ]. jegyzet), hogy Hacman bukovinai püspök 1861-ben e szavakat intézte a nála tisztelgő Alduleanuhoz és Puscariu Jánoshoz: — Mit akar az önök Agunája? Világiakat is befogadni a zsinatba? Hiszen ez Wdvinista intézmény! — Vancea János érsek, nagyváradi 'kanonok korában »Dialogu despre constitutiunea bisericii si dpspre sinóde« czímű művében már 1861-ben a Pravila-γal kezében kimutatta, hogy az a szervezet, melyet Saguna a gör. keleti egyházé gyanánt akar elfogadtatni, semmi egyéb, mint a gör. keleti egyház egész kánonjogi felfogásával ellentétben álló erdélyi kálvinista egyházi alkotmány lemásolása egy történelmi és egyházjogi tévedés alapján. «» Mikor a XVII. század végén a tárgyalások Rómával az unió érdekében megindultak, a gör. keleti román egyház Erdélyijén, hittételeinek egy részében, szervezetében pedig teljesen el volt kalvinizálva. Alkotmányának alapját az úgynevezett kisiés nagy-zsinatok (sobor mare si sobor mic) képezték. Már pedig a nagy-zsinat (sobor mare) semmi egyéb, mint az erdélyi kált vinisták synodus generalis-a. Az antiochiai zsinat 20. kánonja, mely be van foglalva a Pravilába is, ezt mondja: »Nem szabad a püspöknek zsinatot tartani a nélkül, a kinek gondjaira van bízva a metropolia.« r) Zonara, a keleti egyház kánonjainak leghíresebb magyarázója ezt mondja : »A kánonok nem engedik meg, hogy a püspök egyedül, nem lévén jelen a metropolita, zsinatot tarthasson.« 2) Az erdélyi sobor mare csak a vladikából és a klérus tagjaiból állott, sőt vladika-választás vagy letétel esetén még vladika sem volt jelen. Ilyen fajtájú zsinatot pedig a Pravila ép úgy nem ismer, mint világi tagokkal vegyesen tanácskozót. Ez ok miatt a bukaresti metropolita, a ki alá az erdélyi egyház tartozott, sohasem ismerte el törvényesnek ezeket a zsinatokat. Volt a synoduson kívül még egy másik intézmény is, mely szintén a kálvinista hatás eredménye volt, miután nyoma a gör. kel. egyházjogban ennek sincs, s ez az, hogy a vladikának, mintegy tanácsát képezte az a 12 esperes, kiket a synodus e czélra megválasztott. Klein, Sinkai, Maior Péter, mint katholikus seminariumokban nevelkedett egyházi férfiak, nem ismervén kellően az orthodox egyház kánonjogát és igazi egyházkormányzati szer-') Card. Piatra : Juris ecclesiastici Graecorum história et monumenta, I. köt. 463. 1. 8) Zishmann : Die Synoden und die Episcopalämter in der morgenländischen Kirche. Wien, 1S97. 216. 1.