Századok – 1901
Értekezések - JANCSÓ BENEDEK:A hazai görög-keleti román metropolita története 609
A HAZAI GÖRÖG KELETI ROMÁN METROPOLIA TÖRTÉNETE. 6 1 9 Ε zsinat Saguna tervezete alapján egyúttal ki is dolgozta a felállítandó metropolia számára azt a 174 paragraphusból álló szabályzatot, mely csekély módosítással a ma érvényben levő »szervezeti szabályzat«-tá alakult át. 1862 elején a magyarországi gör. keleti románok temesvári értekezlete kimondotta, hogy nem választanak képviselőket Íiatriarcha-választó szerb congressusra. A képviselők helyett nban Ivacskovics aradi püspök vezetése alatt egy küldöttjelent meg az 1864 augusztus elsejére összehívott szerb gressuson, mely Sagunával együtt azt kérte a congresból, nyugodjék bele abba, hogy az aradi püspökség, valait a verseczi és temesvári püspökség joghatósága alá tartozó gör. keleti románok kiválhassanak a szerb patriarcha joghatósága alól és beolvadhassanak a felállítandó gör. keleti román nietropoliába. Báró Filippovics kir. biztos szeptember 15-én ő felségének egy leiratát hozta a congressus tudomására, mely először kikötötte, hogy a felállítandó román metropoliára vonatkozó tárgyalásokban nem lehet szó arról, hogy Bukovina is bevonassák a felállítandó új metropolia jogkörébe; másodszor pedig megjelölte azokat a pontokat, melyeket a két egyház szétválasztására vonatkozóan a congressus feladata lesz tisztába hozni. A congressus belenyugodott a románok kiválásába és egy vegyes bizottságot nevezett ki a vagyon felosztás módozatainak megállapítására. így minden nehézség el lévén hárítva, ő felsége 1864 deczember 24-én Sagunát az erdélyi és magyarországi gör. keleti románok metropolitájává nevezte ki. Az új metropolia suffraganeus püspökségei az aradi, továbbá a temesvári és verseczi gör. kel. szerb püspökségek román nemzetiségű esperesi kerületeiből szervezett karánsebesi püspökségek lettek. A következő évek részint a karánsebesi püspökség szervezésével, részint a szerbektől való elkülönülés és osztozkodás munkálataival teltek el. A románok a közösnek jelzett alapokból 500,000 forintot és négy monostort követeltek. A szerbek csak 200,000 forintot akartak adni s egyetlen monostort sem. Nem tudván megállapodni, a döntést a kormányra bízták. Később az 1868 : IX. törvényczikk 8. §-a az esetre, ha akár az egész egyház, akár pedig az egyes egyház-községek nem tudnának békésen megosztozni, a feleket a később delegálandó rendes törvényszék elé utasította. Ο felsége 1874 julius 24-én kelt legfelső elhatározásával a két egyház közötti osztozkodásból származó peres ügyekben első forumúl a budapesti kir. törvényszéket jelölte ki. Az alkotmány helyreállítása után, hogy törvényes alapja legyen az újonan felállított gör. keleti román metropolia nak,
