Századok – 1901

Értekezések - GYŐRY TIBOR: Momentumok a magyar orvosi történetből 45

GYŐRY TIBOR. Eszünkbe jut Jean Kiolan-nak, a boncztan nagyhírű párisi professorának (1577—1657) mondása, a ki a maga idejében, mikor a torz-szülöttek világrajöttéhez a legelképzelhetetlenebb babonákat fűzték, így nyilatkozott : »Vájjon szerencsétlenséget jelentenek-e a torz-szülöttek vagy sem? nem tudom, de nem is tartok tőle ; a szülőkre azonban mindenesetre csak szerencsét; mert oly nagy csődületet támasztanak, hogy a beszedett belépti díjak úrrá teszik őket.« * * * A himlőoltás történetében. is kiváló szerep jutott egy magyar orvosnak. Erről sem találunk említést a külföldi orvostörténetekben, melyek Jenner felfedezését egyaránt azzal vezetik be, hogy az oltás eszméjét először Angliába, lady Wortley-Montague, a konstantinápolyi követ neje vitte be 1721-ben. a mely évben épen himlőjárvány dühöngött Londonban, s ezért leányát Maitland követségi orvos által beoltatta, sőt az utóbbit saját fiának beoltására is rávette. A lady által Angliába hazavitt módszer az ú. n. »görög módszer« volt, mely abban állott, hogy a himlőhólyag tartalmába mártott tűket beleszúrták az illető homlokába, állába és két orczájába, mi által egy a procedúrához szükségesnek tartott kereszt alak állott elő. Ebből a módszerből fejlődött azután tovább a Jenneré, ki a máig is divó himlőoltást a tudomány szolgálatában az emberiség közkincsévé tette. Az eszmét tehát lady Montague importálta nyugatra. Legalább így mondják a külföldi orvosi történetek. Pedig ha elolvasnák a boroszlói orvosi évkönyvek (Annales Vratislavienses) 1717-ben kiadott kötetét, úgy a Tentamen I. 31. és folytatólagos lapjain megtalálnák az eperjesi születésű Rayman János Ádám, Sáros megyei physikus értekezését, melynek czíme : »História variolarum Superioris Hungáriáé et Eperjesini anno 1717. epidemice grassantium, earumque origo, per emetica et inoculâtionem curatio.« Ο tehát négy évvel előzte meg azt a lady Montague-ot, kit az orvosi történetek egyhangúan Jenner előfutárjának tekintenek. Weszprémi István már 1774-ben rövid jegyzet alakjában utalt e tényre »Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia« cz. munkájában (I. köt. 155. 1. jegyzet), a hol a következőket írja róla: »Mielőtt még Milady Worthley-Montague férjével, a követtel, Konstantinápolyból Londonba, Angliába visszatért s a himlőoltásnak Bizánczban a görögöktől elsajátított (a chinaiak által már sokkalta régebben alkalmazott) és saját kis fián kipróbált módszerére szigetlakó népét megtanította : már ennél