Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

FORGÁCH FERENCZ A BÍBOROS. 595 teletet megtiltotta,1

) Ugy mondták, hogy az iskolából is azért tiltották ki a mestereket, mert jezsuitákat akartak helyükbe állítani.2

) Forgách jóformán mellékes szerepet visz ezen ügyben, de később mégis őt vádolták a dolog kezdeményezésével, végrehajtásával egyaránt. Épen úgy rászakadt a gyűlölet ebből az ügyből, mint Illésliázy István állítólagos hűtlenségi peréből kifolyólag, melyben alig szerepel s a mely mégis egész életre való küzdelem alapját veti meg Illésházyval szemben. Forgách különben Illésliázy perében, mely lényegileg Rudolf kincstárának megtöltését czélozta, mint kanczellár egyenesen kijelentette, hogy az ország törvényei ellenére nem lehet Tllésházy ellen itéletlevelet kiállítani.3) Lényegesen itt sem szerepelt, mert miután elvégezte azt a megbízását, hogy Illésliázy becsületszavát veszi, hogy megjelenik Bécsben,4

) nem vett részt az ügy további tárgyalásában, melynek eredményeképen Illésliázy ellen mégis kedvezőtlen ítéletet állítottak ki. Bizonyára terhére volt az a sok csalfaság, a mit látott. Alattomos harcz, titkos támadás nem neki való. Nyitra és Trencsén megyék rendei, a Thurzók, Apponyiak, Ungnadok, Salmok, Szerdahelyiek, Ujfalusiak bizonyságot tehettek, bogy Forgách nyíltan támad, s panaszaik, melyeket Forgách ellen a templomok elfoglalása, a prédikátorok elűzése, befogatása, a jezsuita térítések szervezése miatt tettek, maguk bizonyítják, hogy Forgách tisztán tárja czéljait azok elé, kikkel összeütközésbe kerül, kik ellen küzd. Különben ily ügyekben azután a tiltakozásokra sem igen ad. Meg lévén győződve ügyének igazságosságáról és arról, hogy ő a törvény terén áll, nem engedett. Mindig előtte a czél : a katholikus vallás fölvirágoztatása és győzelme, az uralomra emelkedő protestantismus leküzdése. Most, midőn az 1604 márcziusában megnyílt országgyűlésen a reformáczió hívei erős párttá alakulva lépnek föl s mint a rendek többsége követelik a szabad vallásgyakorlatnak törvénybe iktatását, az elfoglalt templomok visszaadását, az elfogott prédikátorok szabadon bocsátását : Forgách meglepetve állott ugyan velők szemben, de szilárdan el volt határozva nem engedni. J) Acsády id. m. π. ο. — Szamosközy tört. maradványai, IV. 233 •és köv. 11. ή Tört. Tár, id. h. 3) 1603 juninsi jelentés. Károlyi: Illésházy István hűtlenségi perére vonatkozó okiratok. Tört. Tár, 1882. 695. 1. *) 1603 okt. 3-iki rendelet. U. o. 1883. 307. 1. Illésházy különben jobbnak látta menekülni. U. o. 312. 1. 38*