Századok – 1901

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz a bíboros - I. közl. 577

* FORGÁCH FERENCZ A BÍBOROS. ν ELSŐ KÖZLEMÉNY. Forgácli Ferenczről — mondja Ipolyi, ki életének némely mozzanataival »Veresmarti Mihály megtérése históriája «czímű munkájában foglalkozott — az akták nincsenek teljesen megírva s legnagyobbrészt rendelkezésünkre sem állanak már. Forgách életéhez az adatok alig lesznek már úgy összeszedhetők s megírhatók, mint híres utóda, Pázmányéhoz. — Bizonyára sok tekintetben igaza van Ipolyinak, s talán ez magyarázza, hogy Forgách életét azon sok jelesek közül, kik ezen korban már oly becses műveket alkottak, senki sem írta meg; ez azonban csak indokoltabbá teszi, hogy igyekezzünk a Forgáchra vonatkozó adatokat összeszedni s így életrajzának megírását lehetővé tenni. Kétségtelen ugyanis, hogy az ellenreformáczió története nem világos annak a helyzetnek tisztázása nélkül, melyet Forgách ennek a küzdelemnek lefolyásában elfoglalt. A XVI-ik század folyamán egymásután emelkednek s jutnak jelentőségre a Forgáchok. Ha az ősi származás, mely szerint a Hunt-Pázmán nemzetségből eredeztették őket, nem tette volna nevezetessé a családot, azzá tették nagy fiai, kik a XVI-ik századtól fogva oly jelentős szerepet játszanak hazánk történetében. Egymásután lépnek föl Ferencz a történetíró és diplomata váradi püspök, Simon a törökverő hadvezér s fiai : Zsigmond a későbbi nádor, és Ferencz, ki esztergomi kanonokságón kezdve, az esztergomi érsekségen végzi pályáját s ez utóbbi állásának megszerzi azt a kitüntetést is, mely nélkül oly sokáig szűkölködtek az esztergomi érsekek, — a bíbort. SZÁZADOK. 1901. VII. FÜZET. 37