Századok – 1901

Tárcza - Hazai hirlapok repertoriuma - 564

564 • TÁRCZA. Már a XIII-ik században kezd a kétféle vagyon különválni s végre teljesen elszakad egymástól. — Sulyok Károly czikke Ányos Fáiról, inkább az irodalomtörténet körébe vág s csak annyiban egyházi vonatkozású, a mennyiben Ányos tudvalevőleg a pálosok magyar szerzetes rendjének tagja volt. A czikkből két új adatot meríthetünk: t. i. hogy Ányos 1756 decz. 28-án született és hogy 1766-ban s 1767-ben nem Veszprémben s nem is Pápán tanult, hanem Győrött. — A könyvismertetések és bírálatok rovata egész sorát tárgyalja a történelmi munkáknak. így Beöthy Ákos : A magyar államiság fejlődése, küzdelmei, Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában, Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig, Ujházy László : A magyar nemzet történelme (tankönyv), Fraknói Vilmos : Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel, Wosinsky Mór : Tolna vármegye története, Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, — részesülnek méltatásban. Sajnos, egyik-másik bírálón túlságosan erőt vesz a felekezeti elfogultság. Beőthyt és Fináczyt valóságos hitárulással vádolják ; amazt, mert Pázmányt mint magyar politikust elitéli, emezt, mert a jezsuiták nevelési és tanítási rendszerének árnyoldalait is föltárta munkájában. Haragjukban még társulatunkat sem kímélik némi gyöngéd érintésektől a t. bíráló urak. Nem szeretjük a feleselést, de kötelességünk ez egyszer védelmünkre szót emelni s felvilágosítani a megbúsultakat, hogy protestáns szellemet sem Beöthy Ákos nem vitt be a Történelmi Társulatba, sem Tisza Kálmán, mert társulatunkban egyáltalán semmiféle felekezeti szellem nincsen, hanem csakis az igazság, jobban mondva : az igazságra törekvés szelleme. Arról is legyenek meggyőződve, hogy a Fináczy könyvéről folyóiratunkban megjelent ismertetésnek sem volt czélja à katholikus egyház vagy a tanító szerzetek kiváló érdemeinek kisebbítése, hanem csupán a szóban forgó műnek érdem szerint való méltatása. Ellenben kénytelenek vagyunk ez alkalommal azt kinyilatkoztatni, hogy tárgyi tartalomban szegényebb dolgozatot, mint Olasz úrnak a Fináczy munkájáról szóló bírálata, — régen nem olvastunk. HAZAI HÍRLAPOK REPERTÓRIUMA. 1900. szept. — 1901. május. IRODALOMTÖRTÉNET. A Vörösmarty-czikkek sorából kiemeljük : Kovács Gyula emlékiratait a költő haláláról, és Kacziányi Géza czikkét. Hazánk, 1900. decz. 2. Jegyzetek a, Vörösmarty-emlékünnepély előzményeihez. A költő tanuló korában. Csaplár Benedek. Magyar Állam, 1900. nov. 29—30.