Századok – 1901

Tárcza - Németh Ambrus: A székesfejérvári kiváltságos prépostság és az esztergomi érsekség 547

• TÁRCZA. 549 selrode »temerarium et impertinens attentatum«-a ellen. Igyekszik kimutatni a bullában foglaltak érvénytelenségét. Okoskodása a következőkben foglalható össze : XI. Kelemen pápa nem ruházza fel a fejérvári prépostságot semmiféle új joggal és kiváltsággal, hanem csak a X. Leo-féle bulla tartalmát erősíti meg. Már pedig ki lehet mutatni, hogy az esztergomi érsekek közel kétszáz éve gyakorolják joghatóságukat a fejérvári prépostság fölött, s arra sem volt eset, hogy a bullában kijelölt delegátusok valaha is fölléptek volna az esztergomi érsek ellen. A delegátusok tehát már a bulla kiadásakor, 1519-ben elismerték, hogy a bullát »subreptitie«, vagyis a megemlítendő körülmények elhallgatásával sikerült a fejérvári egyháznak kieszközölnie, az ilyen pedig soha sem érvényes. — Más szóval Keresztély Ágost érsek azt akarta bebizonyítani, hogy a X. Leo-féle bulla sohasem lépett érvénybe, a miből azután azt következteti, hogy a XI. Kelementől újra kiadott és megerősített bulla sem állíthatja vissza a prépostság kiváltságát. Az érsek okoskodásához komoly szó fér. Azt kell ellenében állítanunk, hogy a X. Leo-féle bulla igenis életbe lépett, a mihez nem volt szükséges, hogy a bullában említett delegátusok hajtották légyen végre, mert az esztergomi érsekek azok közbelépése nélkül is elismerhették érvényességét. Hogy pedig valóban is elismerték a prépostság kiváltságát, azt kétségtelenül bizonyítja először az a körülmény, a mit Károly János is fölemlít, hogy Oláh Miklós érsek 1557-ben nem idézte maga elé a fejérvári prépostot,1) másodszor pedig az, a mit már nem említ meg, hogy az 1562 évi nagyszombati zsinat nem sorolja a fejérvári prépostot azon prépostok közé, kiknek az esztergomi érsektől összehívott zsinaton meg kellett jelenniök.2

) Ebből az is kitűnik, hogy a XYI-ik századbeli érsekek nem tartották a bullát »subreptitie« kieszközöltnek. Ezen czáfolat ellen nehézségűi hozható fel az, hogy Oláh Miklós 1563-ban, Kutassy János érsek pedig 1598-ban »vi juris et jurisdictionis« adományozták a fejérvári őrkanonokságot.3) Ez a tény érdekes, de csak azt bizonyítja, hogy az esztergomi érsekek az 1562 éven innen részben rést ütöttek a fejérvári egyház kiváltságán. Az idézett informatio szót sem tesz arról, hogy az esztergomi érsekek a prépostságot is adományozták volna, már pedig ez az irat épen azokat az adatokat iparkodik elé sorolni, a melyek >) Péterfy : Concilia, II. 5—7. ή U. ο. 148 — 149. 8) Olv. Török János : Magyarország prímása, 128. a CXIX. számú »Brevis informatio de praetensa praepositi Albae Begalis ab archiepiscopi Strigoniensis iurisdictione exemptione« czímmel ellátott okiratot.