Századok – 1901

Történeti irodalom - Sztrukics Ferencz: Történeti vázlatok Kresevoról és ennek Ferencz-rendi zárdájáról. Ism. Margalits Ede 545

TÖRTÉNETI IRODALOM. 545 a »fenyegetett« Bécs védelmére egy kis lovas csapatot (ein Fähnlein) küldött oly kikötéssel, hogy német vitézei csakis az osztrák főváros védelmére szorítkozzanak és arra is csak három hónapig. Ezt a határidőt könyörületességből később egy vagy két ízben megtoldotta. Több segítséget is igért, de csak oly föltétel alatt, hogy Ferdinánd neki felső Lusatiát a 130,000 forintra becsült hadi költség fejében (1000 »geruster Pferde« és 2000 gyalogos eltartási díja négy hónapra) elzálogosítsa. Miután azonban Ferdinánd ebbe bele nem egyezett, Móricz harczi vágya lelohadt és bőkezűsége is megcsappant. Maga Ferdinánd Prágában zárkózott el s onnan küldözgette apró török hírekkel kedveskedő leveleit, melyekben váltig ígérgeti híveinek, hogy rögtön megindul a török ellen s csakis fontos ügyek marasztalják őt cseh székvárosában. Szeptember 9-én már Znaymig nyomult előre s október 5-én már Pozsonyban találjuk, de Szulejman szultán nem várta be őt, hanem szeptember 11-én elvonult Budavárából és elment haza Törökországba. Brandenburg elég ügyesen rendezte sajtó alá a rendelkezésére álló anyagot, melyet chronologiai rendben, könnyen áttekinthető módon csoportosított, ügy hogy könnyen tájékozódhatik benne a kutató. Megfelelő névmutató sem hiányzik a kötet mellől. KROPF LAJOS. Történeti vázlatok Kresevoról és ennek Ferencz-rendi zárdájáról. (Povjestnicke crtice Kreseva i franjevackoga samostana.) Irta Sztrukics Ferencz. Szerajevo, 1899. 4-r. 151 1. Egy helyrajzi táblával és 15 képpel. Kresevo az ő Ferencz-rendi zárdájával jelentékeny szerepet játszott Bosznia történetében. Eddig kevés hiteles adatunk volt róla, Sztrukics sok ifjat gyűjtött. Műve inkább is adatgyűjtemény, mintsem valóságos monograpliia. Hogy a város történetével a Ferencz-rendi zárdáét kapcsolatba hozza, az természetes, mert e rend a XIII-ik századtól fogva első rangú szerepet játszott Bosznia történetében, nemcsak a bogomilpatarenus eretnekség korában, hanem főképen azon időtől fogva, midőn ezen ország török járom alá került, mind a mi napjainkig. Az író öt részre osztja munkáját. Az elsőben szól Kresevo régibb történetéről, lakosairól, ezek vallásáról és nemzetiségéről. Itt legérdekesebb a bogomil-patarenus felekezet ismertetése, mely mint »boszniai nemzeti egyház« a XII—XV-ik SZÁZADOK. 1901. VI. FÜZET. 35