Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

' 538 REISZIG EDE. Ezen rabló becsapásoknak megtorlása végett IY. Béla király 1261-ben Bulgáriába rontott, s miután a bolgárokat megfenyítette, a szörényi bánság kormányzatát ismét kinevezett bánokra bízta.1) A mint a lovagok elhagyták Szörényt, felbomlott az eddig ápolt jó viszony a királylyal. Béla méltán neheztelt a lovagrendre, mely épen a legválságosabb időben hagyta oda a hűbérűl nyert tartományt, de ezenkívül sok más körülmény is lényegesen hozzá járult ahoz, hogy a királyi hatalom a maga sújtó kezét éreztesse a renddel. Rembald tartományi mesterről utolsó positiv adatunk 1254 okt. 2-ikáról való, mely szerint a pécsi püspöktől Yerőcze vármegyében Yaska mellett megvett Szentmárton földjét, mely » tatárjárás előtt a templomosoké volt, eladta a zágrábi püspöknek.2) Ugyanezen évi nov. 11-én Béla király a pápához intézett levelében még a legnagyobb elismerés hangján emlékezik meg a lovagrendről. Az esztergomi nemzeti zsinaton 1256-ban Jordanus tartományi mester jelenik meg a rend képviseletében,8

) őt csakhamar követi Arnold, a ki 1259-ben a Rembald által eladott Szentmárton földére vonatkozólag kiállított levélben szerepel, 1262-ben pedig már Ferrustan mester igazgatja a rend ügyeit.4

) Egyikről sincsenek közelebbi adataink, mindannyian csekélyebb jelentőségű férfiak, a kik aligha örökölték elődük fényes tehetségeit. Pedig a rendnek nagy szüksége lett volna egy erélyes főnökre. Béla király a Erigyes herczeg elleni hábord befejezése után ismét hozzáfogott az elfoglalt várbirtokok visszavételéhez. Az eljárás ezúttal tapintatosabb módon folyt ugyan mint azelőtt, de azért mégis érzékenyen sértette a lovagok érdekeit. A közbejött styriai, majd az Ottokár elleni hadjárat azonban megakasztá a bizottságok működését. Tetézték a fen-J) Pesty Frigyes szerint (id. m. I. 249.) már 1255-ben Pons lett volna szörényi bán. Pesty a Pons bánságát egy 1270 évi oklevél alapján (Zichy Okmt. I. 23.) helyezi 1255-re. Azonban itt időrendi tévedés lehet, mert 1255-ben még a lovagok birtokában kellett lenni Szörénynek. Bajcsányi szerint 1257 —1261 közt István volt szörényi bán; 1262-ben tényleg István viselte a szörényi bánságot (Knauz : Monum. eccl. Strig. I. 472.), őt követte Lőrincz 1263-ban (Fejér id. m. IV. 3. 160.), a ki valószínűleg azonos azon Keményfia Lőrinczczel, kit a király 1260-ban küldött Szörénybe. (Fejér id. m. IV. 3. 199.) s) Koller: Episc. Quinqueeccl. II. 168. ") Schmidt : Episc. Agr. I. 174. 1768-iki kiadás. — »Jordanus magister Hospit. per Hungáriám.« — Péterffy : Concil. Hung. I. 87. 4) Fejér id. m. IV. 3. 98.