Századok – 1901

Értekezések - REISZIG EDE: IV. Béla király és a János lovag-rend Magyarországon 520

IY. BÉLA KliíÁLY ÉS A JÁNOS LOVAG-REND MAGYARORSZÁGON. 529 mánylevelet 1. Jvárolv király Donatus székesfehérvári praeceptor kérelmére 1338 április 24-én átírta.1) A nagy számban eladományozott várbirtokok csak azt mutatják, hogy IY. Béla királynak és Kálmán berezegnek a bomlásnak indult várszerkezet megtartására irányuló törekvéseik nem sikerültek, sőt ily körülmények közt a II. Endre szertelen pazarlásai következtében kiürült királyi kincstár sem telt meg, jóllehet 1238-ban IY. Béla király dicsekszik a pápa előtt a pénzügyi helyzet javulásával, mert már a következő évben engedelmet kér a szent-széktől az országos jövedelmek bérbe adására. Mindamellett még 1238 ápr. 18-án újabb kiváltságlevelet adott a lovagok részére, felmentvén őket a szokásos bortized alól,2

) sőt 1239-ben egy ügyben már felettébb kedvezett a templomosoknak is, mi által ezt a lovag-rendet is teljesen megnyerte a maga számára.3

) De a király ezen engedékeny magatartását főleg a kiilviszonyok idézték elő. A konstantinápolyi császárság és egy újabb keresztes had amúgy is lekötötték Béla király figyelmét ; mindezekhez járult még azon körülmény is, hogy IX. Gergely pápa felháborodva II. Asên János bolgár czár ellen, a ki az utóbbi időben Yatatzész Dukas János nicaeai görög császár szövetségében ismét a konstantinápolyi császár ellen harczolt, 1238 jan. 27-én kelt levelével IY. Bélához fordult a bolgárok megfenyítése végett. -,JY. Béla nem örömest fogott fegyvert II. Asên ellen, minthogy sógora és jó barátja volt, mégis hajlandónak mutatkozott ellene indulni, bár 1238 jun. 7-én Zólyomban kelt levelében arra kéri a pápát, hogy ettől a feladattól mentse fel. A pápa örvendett IY. Béla király készségén, a keresztesek készülődtek a hadjáratra s a lovag-rendek sem késtek a „fejedelem iránt érzett hálájoknak kifejezést adni. II. Asên, látva a készülődést, ismét a konstantinápolyi császárhoz pártolt, s így Béla király megmenekült attól a feladattól, hogy a balkán-félszigeti fejedelemek közt a pápa bírájaként lépjen fel. Alig javult a helyzet a Balkán-félszigeten, midőn 1240 őszén a tatár hadak közeledtének rémhíre verte fel Európát. Karácsonra már hazánkba is hírűi jutott keleti Európa legfényesebb városának Kievnek pusztulása; ettől kezdve mind») Fejér id. m. IY. I. 141. Tévesen írja 1238-nak. Olv. Károly János: Fejér várm. tört. II. Okit. 657. 1. 2) Fejér id. m. IY. I. 135. — VII. 1. 260. ή Pesty id. m. 64—65. SZÁZADOK. 1901. YI. FÜZET. 34