Századok – 1901
Értekezések - LÁNCZY GYULA: A nemzetközi történelmi congressus második ülés-szaka 507
A NEMZETKÖZI TÖRTÉNELMI CONGRESSTJS MÁSODIK ÜLÉS-SZAKA. 511 Darvai tanár másnap tartotta meg a már bővebben ismertetett előadását, melynek gondos, okmányszerű fejtegetéséről részemről is megerősíthetem, hogy a jelenlévőkre szemmelláthatólag mély és a magyar álláspontból meggyőző benyomást látszott gyakorolni. Xénopol úr, bár közvetlenül és személyesen nem támadtatott meg, mégis azon tudatban, hogy a fejtegetés egész tenora az ő álláspontja ellen irányúi, Darvainak tanulmánya és eredményei ellenében polemizálni és azokat czáfolgatni próbálkozott. De positiv érvek nem álltak rendelkezésére, — nem is szólva adatokról, — lényegileg ugyanazt a methodologiai okoskodást elevenítette fel, melyet azelőtt való nap adott közre. Az elnöklés tiszte ezen az ülésen engemet ért — bár eredetileg csak az osztály alelnökei sorába voltam designálva — Lognon, a kitűnő galliai történet-geographus helyébe, a ki különben élénk részt vett az osztály tárgyalásaiban. Bárha némi türelmetlenség nyilvánult a szónok ismétlései ellenében, én nyugodtan kibeszélni engedém őt s a vitát olyképen reassumáltam : vajha a fenforgó s kifejezésre került ellentétek mindig a tudomány nyugodt légkörében s azokkal a tiszta szellemi fegyverekkel vitattatnának, a melyek a lefolyt vitában érvényesültek. És ezzel sikerült élét vennem a lappangó és bizonyos fokig előkészített viszálynak, a mint azt maga Xénopol úr is elismerte. Elvégre ilyen nemzetközi alkalmakkal a hazánk nemzetiségi viszonyaiból folyó controversiáknak kiélesítése lehetőleg kerülendőnek látszik. Még az első ülésen olvastam volt fel »La canonisation de Célestin Y. et le grand refus du Dante, à propos de quelques récentes publications« czímű értekezésemet, mely csak némi bővítéssel a congressusi Actes köteteiben fog megjelenni és már nyomtatás alatt van, s így az ezen tárgy iránt érdeklődőknek legközelebb lesz alkalmuk tartalmával megismerkedni. Ugyancsak ez ülésen került felolvasásra franczia fordításban Fraknói püspöknek ama több tekintetben nevezetes értekezése Petrarka 1347 évi veronai követségéről, melynek eredetije tavaly a M. Tud. Akadémiában terjesztetett elő. Továbbá dr. Áldásy tagtársunk összefoglaló jelentése hazánknak a délszláv államok között fennállott összeköttetésre vonatkozó oklevéltárairól, ezen kiadvány szerkezetének és czéljának beható ismertetése mellett. A harmadik ülésnap is két nagyérdekű magyar történeti thémának kifejtésére, a külfölddel való megismertetésére szolgáltatott alkalmat.
