Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. bef. közl. 481

GRÓF SZÉCSEN ANTAL. 497 sek, melyek mi módoni megoldásuknak titkát magárai sírjába vitte. Dicső atyja szinte nem volt egyedül és kizárólag azon keresztény bős, mivé alakja hagyományosan eszményesíttetett, és Szalay fényes tanúságát szolgáltatta történetírói liivatottságának a magyar történelem ez egyik legkitűnőbb alakjának azon jellemrajzában, mely époly méltányos és kegyeletes, mint nézetem szerint a tényeknek és adatoknak megfelelő és gondos mérlegelésük által igazolt. A mohácsi vész és következményei teljesen megváltoztatták Magyarország nemzetközi állását és viszonyait Közép-Európa irányában. A XV-ik században, főleg Konstantinápoly bukása óta, a keresztény Európa védbástyájának tekintetett (antemurale christianitatis), melynek védelmére épűgy földrajzi fekvése, mint a faj és nemzet harczias és hősies szelleme által kiválólag volt hivatva. Zápolyai János föllépésével Magyarország ezen dicső és nagy jelentőségű szerepe, daczára egyesek, mint a Zrínyiek, Jurisicsok s mások hősiességének, végét érte. Magyarország a szathmári békéig sohasem lépett föl többé mint egységes keresztény nemzet és a keresztény eszmének ily szellemben előharczosa. Szalay részrehajlatlanúl, tárgyilagosan, beható és érdekes részletezéssel adja elő a Habsburg-házi királyok túlnyomólag viharos történetét, és olvasója sajnálja, hogy azt nem fejezhette be legalább a szatlimári békéig. Történészeink némelykor, sőt elég gyakran, elfelejtkeznek azon európai szempontokról, melyek a magyar történelemnek is egyik nyomatékos és gyakran döntő elemét képezik. A magyar belháborúk és fölkelések nem voltak mind egy és ugyanazon jellegűek, bármily hasonjelleműeknek látszassanak és legyenek is valósággal számos elemeik, tényezőik és jelszavaik. Bocskay föllépése p. o. Rudolf császár kormányának gyámoltalanságán és az uralkodóház tagjainak viszálykodásain kívül, tényleges vallási és közjogi sérelmeken alapult és azokból merítette erejét és jelentőségét. Bethlen Gábor némileg eltérő viszonyok közt valódi államférfiúi szelleménél fogva a túlnyomólag államjogászi, ha úgy szabad mondanom, prókátori szempontokat alárendelte magasabb államférfiúi terveknek, szempontoknak és számításoknak, mely kétes, de minden kilátás nélküli kivitelének SZÁZADOK. 1901. VI. FÜZET. 32