Századok – 1901
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. bef. közl. 481
492 THALLÓCZY LAJOS. honos, hanem ritka műtörténeti ismereteivel kevesen érezték lígy a formának és színnek a hatását, mint ő.1 ) A ki úgy tudott beszélni, mint Szécsen Antal, arról méltán föltételezhették, hogy maradandó becsű irodalmi alkotásokra van hivatva. S a finom tapintatú ekklektikus azonnal el is találta azt a formát, mely ízlésének, tehetségének leginkább megfelelt. Örömmel vette a fölszólítást s megírta Tacitusról szóló első essay-jét 1873-ban. Öt magát is meglepte a siker. Erezte hogy stylusa nehézkes, hogy az idegen nyelvek hatása — vájjon csoda-e? •— némileg megérzik rajta s így különben is tömör előadását kissé elhomályosítja, — de azért megértették. Lelkének igaz gyönyörűsége telt benne. Tanulmányai a Budapesti Szemlében s a Századokban nyomon követték egymást, Ezek két csoportra oszthatók : irodalmiakra és történelmiekre. S ha felvetjük a kérdést : aesthetikus-e, vagy történetíró-e Szécsen Antal? arra csak azzal felelhetünk, hogy irodalmunkban eleddig ő a legműveltebb kalauz azokra a tárgyakra nézve, a mikről írt. Nem poiltikai essay-író, mint Kemény vagy Csengery, nem is aesthetikus ex kathedra, — élénken is tiltakoznék ellene, — hanem oly finom érzékű útmutató, a kit meg kell hallgatnunk, hogy Tacitust, kiről — szerintem — legjobb tanulmányát írta, Sliakespearet és Dantét élvezhessük. Midőn Tanulmányai 1881-ben megjelentek, 2) mindenki érezte, hogy itt egy élet elmélkedéseinek maradandó emlékét kapja kézhez. A sikernek nagyon megörvendett, de ő maga legjobban érezte, hogy tanulmányait mily mértékkel mérje. Följegyzéseiben pár sorban ekkép jellemzi azokat : »A Kisfaludy-társaság kiadni szándékozván eddig elszórtan az Akadémia Evkönyveiben, a Budapesti Szemlében s a ') »Kunsteindrücke und Erinnerungen« czím alatt leírja mindazokat a festői és szobrászati műveket, melyeket látott. a) Kiadta a Kisfaludy-társaság. A Századokban Deák Farkas ismertette 1881. 603—612. 11. Megjelentek német fordításban is s a német kritika ugyancsak egyhangú elismeréssel fogadta. A Kisfaludy-társaság 1877 jan. 31-én választá meg tagjai sorába. Székét ott 1877 febr. 28-án foglalta el leghangulatosabb tanulmányával : »Századunk egy nagy emberéről« (Wellington herczegről), mely a társulat Éviapjában jelent meg legelőször. (XIII. 135. 1.)
