Századok – 1901

Történeti irodalom - Briefsammlung (Die Vadianische –) I. II. III. Ism. Kropf Lajos 451

452 TÖRTÉNETI IRODALOM. Egy másikban (kelet nélkül) az ifjabb Agricola Rudolf ezt írja Budáról: »Siquidem ubi gymnasium nostrum Graccoviense egressus fueram, me ipsum ex doctorum coetu ad agrestes incultosque Ungaros venire ipse coniectura mecum deprehendebam, puto me a Pallade ad Mercurium Maecenatemque ilium non Etruscum sed Quinqueecclesiensem, immo ad viros graecae et latinae linguae peritissimos perrexisse. Budae ago in plurimum doctissimorum virorum amicitiam, Musis me adjuvantibus insinuans .... Ocius abibit, paucis diebus Budam revertetur.« A kiadó szerint e levél »kétségtelenül« az 1513 év második felébe vagy a következő év elejére helyezendő, Agricola körmöczbányai (krakai?) és hosszasabb esztergomi tartózkodási ideje közé. Hogy miért? azt nem okadatolja. Ugyanannak egy másik, szintén év nélküli levelét Esztergomból, a kiadó ismét az 1514 évbe és a keltezés szerint április 2l-re teszi azért, mert a levélíró még nem czímezi koszorús költö-nek Vadianust, ámbár azzá koszorúzták már azon év márczius 12-én; de Esztergomba állítólag e hír még nem érkezett volt meg. A kiadó nyilván téved, mert Hueter Lajos, nótárius cancellariae regius, Budáról írva, már április 9-én (dominica palmarum) »poeta lauro coronatus« czímmel illeti Yadianust. Agricolának e levelében leginkább a következő passus érdekel bennünket : »Yenit ad me Michael de Unganartz (vagy Naganartz) bonarum literarum aniantissimus doctissimusque philosophiae candidatus, politiorumque literarum assertor ac imprimis (?) Strigoniensis ludi litterarii gubernátor vides nunc Joachime, quanti te faciam, ut non Joachimus vivat Cracoviae, sed in inclita patriarchae Ungari sede in extremis Pannoniae finibus nomen habeat famigeratum« Hogy miért vagyok itt? — mondja továbbá: »brevi scies.« A levél »ex sede patriarchae« van keltezve. Végre egy harmadik levélben — a kiadó szerint 1514 október-havában — ugyanez a levélíró azt írja az esztergomi várból, hogy Bécsbe készül : » Quoniam ut suspicor cruciatae ratio et origo in affluxura Ungarorum congregatione acerrime exigetur .... Primates regni magna stipati armatorum multitudine conveniunt« .... ezért ő elmegy csendesebb helyre. Kevés pénzzel jön, ámbár »magnus scholae magister in Strigoniensi fuerit .... Stephanus Taurinus (Stieröxel) te salutat a quo me recedente litteras percipies.« Arbenz professor tanácsosnak találja az olvasót figyelmeztetni, hogy az »ifjabbik« Agricolával van dolgunk.1) *) Rudolf Baumann (Budolfus Agricola junior vagy Rketus) aus.