Századok – 1901

Értekezések - PÓR ANTAL: János opuliai herczeg; szepesi prépost 437

438 PÓR ANTAL. Szepességre,1

) de — úgy látszik — csakis a székfoglalás alkalmából, mert csakhamar Bolognában találjuk, hol a szepesi prépostság jövedelméből szorgalmasan tanult 1382-ig, mely évben junius 9-én VI. Orbán pápa poznani (poseni) püspöknek nevezte ki. A poznani püspökség megüresedését, az új püspök választását s e választás mellőzését körülményesen adja elő Czarnkowski Jankó gnieznoi2) főesperes, de oly epés és érdes tollal, hogy szavait ismételni lehetetlen.3

) Dlugoss, ki a főesperest nyomon követi, épen ezért enyín't ugyan kifejezésein,4

) de őt sem másolhatjuk a nélkül, hogy a lengyel egyházat igazságtalanűl meg ne gyalázzuk; mert erős meggyőződésünk, hogy a főesperes rossz kedvében, inkább pártos szenvedélyére hallgatott, mint az igazság szavára. Kitűnik ez a kitérésből, a mit Czarnkowski — kiről tudjuk, hogy Kázmér lengyel király alkanczellárja volt, de azután holmi sikkasztásért meglakolt és többre nem vihette — ekképen beszél el : Egy alkalommal a gnieznoi főesperes (már mint jó maga) bejelentette magát (Kornik) Miklós poznani püspöknél, ki épen Strossberg gnieznoi préposttal iddogálva, már jól elázott állapotban fogadta őt.5) A püspök ekkor így szólt a préposthoz : Lássad prépost uram, mi kik sereghajtók valánk Kázmér király udvarában, ime most az első sorba jutottunk. Zavis, kit ama király föl sem vett, Isten kegyelméből a krakói jeles egyház főpapja, én poznani püspök vagyok és te a gnieznoi nagy egyháznak lettél prépostja. Mindezt a fölséges Úristen kegyelméből nyertük. — Nagyon megzavarta az efféle — úgy látszik — czélzatos beszéd a főesperest, ki állítólag másokhoz fordulva dörmögé : Nem Isten, de az ördög kegyelméből lettetek a mik vagytok, — és elbeszéléséhez kajánúl hozzá tevé : Csodálatos, hogy ép ez éjjel lelte ki a püspököt először a hideg, mely utóbb megölte. Strossberg Miklós prépostot is, ki legott Byser felé indult hintón (in curru appenso), ez útjában elfogták és elég sokáig tömlöczben tartották. Kornik püspök pedig meghalt 1382 márczius 18-án, és temetése után a káptalan közvetett választással (per viarn compromissi) utódáúl (Buin) Miklós tanító-kanonokot (scholasticus) választotta, ki miután a gnieznoi érsek .is megerősíté őt, Rómába indult, hogy a pápa ') Pirhalla : A szepesi prépostság, 56. 1. а) Lengyelül Gniezno, latinul Gnezna, németül Gnesen. s) Sommersberg : Silesiacarum rerum scriptores, II. 133. ') Hist. Polon. III. 399. б) . . . »Cum iam bene potatus fuisset fortiter bibendo« ... Ez még a gyöngébb megszólások közé tartozik.