Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15

ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. 2 7 kerülne, a tanácsi utasítás a julius 1-én adott utasításra utal, az abban foglaltakhoz képest kívánja a választ ezúttal is megadni, mely tudvalevőleg elodázó volt.1

) A régi húrokat pengeti a 6-ik pont is, mely a követeket utasítja, hogy a császár utazását Baselbe sürgessék. A szeptember 28-iki utasításnak itt felsorolt pontjai egyenesen a császárral szemben követendő magatartást írják körűi. A következő pontok már Baselre szólnak, és a követeknek a zsinattal szemben követendő eljárását határozzák meg. A követek —- így szól az utasítás megérkeztük után mutassák be a zsinatnak megbízó levelüket s adják elő a czélt, mely végett Baselbe küldettek. Ε czél : megakadályozni azt, hogy a zsinat 1433 julius 13-iki decretuma folyománya gyanánt újra szakadás álljon be az egyházban. Ε végből keressék meg a zsinat minden egyes tagját, hogy tőlük telhetőleg igyekezzenek az új schisma kitörését meggátolni. Mert a keresztény egyháznak ily megoszlása csak a kereszténység ellenségeinek, a törököknek javára szolgálna, kik újabban is Boszniát támadták meg, Görögországot, Horvátországot és Oláhországot nyugtalanítják, s szükség esetén 30,000 embert, sőt még többet is állíthatnak síkra. A keresztény egyház megoszlása csak növelné merészségüket, míg ha a szakadás nem következik be, a kereszténység könnyebben fog nekik ellenállhatni. Ezért kívánatos tehát a szakadás elhárítása, a minek elérésére a követek maguk részéről minden lehetőt kísértsenek meg.2) Ezért utasítja a velenczei tanács követeit arra, hogy Albergatis Miklós bibornokkal, Yilmos bajor lierczeggel, a zsinat protektorával, és Basel városával lépjenek érintkezésbe, s hangoztassák, hogy a tanács vállvetve óhajt a császárral a béke létrehozásán közreműködni.8) Különben e tekintetben a követek utasítva voltak a többi bibornokokkal is érintkezésbe lépni,4

) valamint, hogy a pápának esetleg Baselben tartózkodó követeivel is lépjenek összeköttetésbe, magukat azok utasításai felől tájékozandók.5

) Ez pedig lehetőleg még a zsinattal való tárgyalás előtt történjék. *) U. o. 8. §. Az 5. pont így szól : »Et preterea quod nobis scripserunt, quod ejus serenitas se gravabat non habt-re libevtatem nec quod penes se erat dominus abbas sancte Justine cum bullis et libertate plenaria ad ilia tria praticata et promissa, et quod nos juxta ipsius requisitionem seripsimus et per nostras literas institimus et supplicavimus summo pontifici, ut mittat ipsum dominum abbatem aut alium cum bullis et libertate predicta, sicque speramus cum illico facturum.« 3) U. o. 10. és 11. §. 3) U. o. 14. és 15. §. «) U. o. 17. §. 5) U. o. 13. §.