Századok – 1901

Értekezések - CSÁSZÁR ELEMÉR: A pálos-rend feloszlatása - II. bef. közlemény 412

A PÁLOS-REND FELOSZLATÁSA. 425 A tanács maga is belátta a kívánság jogos voltát, de úgy látszik, nem tartotta szükségesnek az összes fölsorolt ruhadarabokat, mert csak 100 frtot utalványozott egy-egy papnak.1

) Ezt az összeget is hálálkodva fogadták a szegény pálosok, a tüskeváriak még a tanácshoz el is juttatták a biztos útján »immortales suas gratias.« 2) Időközben lassan elközelgett aug. 20-ika. A pálosoknak arról kellett gondoskodniok, hol töltsék hátralévő napjaikat ? a tanácsnak pedig : mennyi pensiót adjon a rendtagoknak ? Mivel a császár kívánsága értelmében nem lehetett pontosan megállapítani a rend vagyonát, egyelőre a régi jezsuita-pensiót rendelték számukra, azaz aug. 20-ikától kezdve havonként 16 frtot.3

) Szűkmarkú segítség, ha tekintetbe veszsziík, hogy számos törődött, munkára képtelen, öreg rendtagot űztek a világba, és meggondoljuk, hogy az öt hónap alatt harmad részével nagyobb volt a napidíjuk, pedig lakásuk és kiszolgálásuk is volt és valami kevés a kolostor vagyonából is csöppent. Augusztus 20-án valóban elszéledtek. Egy részölc megmaradt továbbra is a plebánia-templomokban mint plebánus, mások a katonasághoz vagy nevelőknek mentek, de a legnagyobb részök visszavonult és a kis pensióból iparkodott megélni. A kinek egyebe nem volt, az valóban nyomornak volt kitéve. A sajó-ládi prior csak azon könyörög a kerületi biztosnak, engedje meg, hogy a telet a kolostor falai között töltse, legalább a hideg ellen legyen megvédve, mert a 16 frtból lakásra nem tellenék. A jószívű Majláth gróf hajlott a kérésre, és a prior, volt káplánjával Bujdosi Elekkel, csakugyan Sajó-Ládon töltötték a telet. Milyen szomorú volt e két szegény papnak a sorsa ! Egyedül éltek a nagy házban ketten, s a hol azelőtt vidám körben, gond nélkül, kényelemben töltötték napjaikat, most csüggedt lélekkel, szótlanúl tengették életöket. Dideregve vonták meg magukat valamelyik délnek fekvő szobában — fűtésre csak a hónap elején telt — és folyton azon aggódtak, mit hoz a holnap, lesz-e betevő falatjuk, nem jön-e valamilyen rendelet, mely kitiltja őket a házból. Panaszos sóhajokban tör ki keservük, s e panaszok minden jellemzésnél élénkebben tesznek tanúságot nyomorúságukról .... »ex 16 Üorenis altis') A rendelet kelt julius 11-én. Orsz. Levéltár, 1786 : 27,49S. 2) Tüskevár, id. h. Högyészy jel. 1786. április (tollhiba : augusztus helyett) 5. s) A frátereknek csak 13 frt. Az utalványozás még szeptember első hetében történt. Pest, id. h. 13. mell. a kir. biztos jelentéséhez.