Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - II. közl. 385

394 THALLÓCZY LAJOS. 1848 hangulatáról — mely mély fájdalommal töltött el. Életterveim összes feltételei erőszakosan s egyszerre megváltoztak.« Azonközben újabb csapás is érte; a temerini családi jószágot földig elpusztították a ráczok s a család anyagi helyzetét ezzel gyökeresen megingatták. Ebből a fájdalmas hangulatából felrázta V. Ferdinánd király nejének, Marianne felséges asszonynak meghívása Bécsbe, hogy politikai belátásával segedelmére legyen a rohamosan fejlődő események útvesztőjében. A mennyire azokban az időkben módja volt, a törvényes állapot fentartása, de a monarchia együttmaradása elvét hirdette.1) Az eseményeknek azonban inkább csak szemlélője maradt, mert oly környezetben működött, a hol neki döntő szava nem volt. A nagy drámában csak a népség azon csoportjában vala helye, mely aggodalommal kisérte, hogy mi lesz. A nagy küzdelemben a dynastia pártján maradt, életnézlete s meggyőződése a 48-iki peripetiák után oda állította. Az egymásra következő véres események, mint az István nádortól jóhiszeműleg lekért gr. Lamberg Ferencz megölése, annál elemibb erővel hatottak a dynastia személyes híveire, mennél kedélyesebb, derültebb volt azelőtt a világ sora. A közvetítés nem használt, már elkéstek. Hányszor kellett arról meggyőződniük, hogy »pavidis consilia in incerto sunt.« 2) A monarchia központjává akkor Olmücz alakult át. Az ügyek intézése Schwarzenberg Félix3) herczeg kezeibe jutott. Ε kis morva városkáig követték a központi hatalmat a volt magyar conservativek. Ide hivatta Szécsent is a herczeg, gyors futárt küldvén utána Ischlbe, a hová szüleit kisérte. Mire odaért, már »fölösleges« emberré vált. Mást gondoltak.4) Ugyanis b. Jósika Sámuel a herczeggel folytatott tárgyalásai alkalmával Magyarország történet-politikai individualitásának fentartását kívánta, bármiként alakuljanak is az események. ') Ez tűnik ki az 1848 szeptember 22-iki manifestumból, melyet más egyebekkel együtt ő szerkesztett. '-) Tacitus: Ann. III. 9. 8) Egyetlen rossz életrajza Adolf Franz Bergertől : Felix Fürst zu Schwarzenberg. Leipzig, 1853. ') Megemlíti Hübner is : Une année de ma vie.