Századok – 1901

Tárcza - Vegyes közlések - Főtitkári jelentés a magyarországi latinság szótáráról 362

362 TÁRCZA. márcz. 25-én a régibb és újabb magyar tánczokról 1567—1848-ig ; a harmadikat 1896 decz. 20-án a XVI—XVIII. századi magyar történeti énekekről. Budapest legelőbbkelő közönsége és társulatunk tagjai soká nem fogják felejteni e lelkesítő előadásokat. Legyen a Káldy Gyula emléke is soká felejthetetlen és áldott közöttünk ! VEGYES KÖZLÉSEK. •— A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA február 25-én tartott összes ülésének tárgysorozatából kiemeljük azt az örvendetes jelentést, hogy a magyarországi latinság szótára, melynek szerkesztését Bartal Antal r. tag vállalta magára,1

) immár elkészült, s a várva várt mű első kötete nemrég hagyta el a sajtót a Franklin-társulat kiadásában. A főtitkár be is mutatta a könyvet az Akadémiának. Beméljük, rövid időn az egész megjelenik s akkor lesz alkalmunk ezzel az érdemes munkával bővebben foglalkozni. Az első osztály márczius 4-iki ülése alkalmával Kunos Ignácz levelező tag ismertette Hirth Frigyes kiváló müncheni orientalista tanulmányát a volgai hunnokról (über Wolga-Hunnen und Hiung-nu), mely tulajdonképen első fejezete lesz a népvándorlás általa megírandó történetének. Hirth, a ki nemzetközi szolgálatban huszonöt évet töltött Khinában s egyik legalaposabb ismerője a khinai dialektusoknak, irodalomnak és történelmi forrásoknak, már előbb is írt egy bennünket közelről érdeklő tanulmányt, melyben a Kr. e. III-ik század alatt a Pekingtől északra elvonuló khinai fal mentén lakó hiung-nu török ősnép nyelvéből khinai átírásban fenmaradt töredékek hangértéke alapján a hun királyoknak, Attila elődeinek, Turóczi krónikája szerinti nemzedék-rendjét próbálta igazolni.-') A volgai hunnokról szóló dolgozatában a hun és hiung-nu népek azonosságát vitatja, a mit nemcsak némely nyelvi egyezések, melyek nem lehetnek véletlen találkozások, hanem a khinai forrásokból földerített s az európai történetírásban ismert adatokkal összevágó positiv történeti tények is (pl. az alánok leigázása) bizonyítanak. Hii'thnek az a meggyőződése, hogy a khinai források átkutatása őstörténetünk nem egy homályos pontját fogja még megvilágítani. Hozzátehetjük, hogy az ő tudományos munkálkodásától mindenesetre sokat várhatunk e téren, azért tőle az elismerés méltányló szavát meg nem tagadhatjuk. Márczius 11-én a második osztálynak volt ülése, melyen ») Olv. Századok, 1899. 557. 1. 3) Ε tanulmány »Die Ahnentafel Attild's nach Johannes von Thurôcz« czímmel egész terjedelmében a szentpétervári császári Akadémia kiadványai közt jelent meg. Magyar kivonatát közölte a Keleti Szemle, I. évf. 1900. 2. sz. 81 és köv. 11.