Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15

ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁ.RSASÁ.G. 2] abban személyesen tartózkodni úgy sem akar, fölmerül annak szüksége, hogy a város idegen kezekre bízassák, a miért is a herczeg elhatározta, hogy inkább saját magának tartja meg a várost. A császárra nézve előnyösebb, ha a város a herczeg kezén van, mint ha valamely idegennek a kezén lenne, főleg mikor a herczeg oly nagy vonzalommal viseltetik a császár irányában. Azonfelül a herczeget még az is befolyásolta a város megtartásában, hogy a császár annak birtokából nemcsak hogy semmi hasznot nem húzna, hanem ellenkezőleg még tetemes kiadásokat is kénytelen lenne tenni. Ismeretes ugyanis, hogy a herczeg, mióta a város birtokába jutott, abból nemcsak hogy jövedelmet nem húzott, hanem ellenkezőleg, tetemes kiadásai voltak, főleg a város védelmére. Már ezért is jobbnak és illendőbbnek látszott, hogy a vái-os a herczeg kezén maradjon inkább és nem a császárén, főleg mikor a herczeg oly feltétlen híve a császárnak. A mi pedig Asti városát illeti, a császár előtt valószínűleg tudva van, hogy azt a herczeg az orleansi herczeg helyett kormányozza, tehát már ezért sem lehet szó annak elidegenítéséről.1

) Az 1433-ik évből ez az irat az utolsó eddig ismeretes adat, mely a Zsigmond és Visconti közti tárgyalásokra vonatkozik. 1434 elején az érintkezések a két fél között újra megindulnak, a mint alább látni fogjuk. Ilássuk most Velencze viszonyát Zsigmondhoz 1433 óta. II. A velenczei köztársaság a Zsigmond ellen folytatott hosszú liarczokat 1433-ban a junius 5-én IV. Eugén pápa közbenjárására kötött fegyverszünettel egyelőre megszüntette. A fegyverszünet öt évre szólott. A status praesenst öt évre tartják fen, mindkét fél tartózkodik a hadviseléstől, kölcsönösen szabad kereskedést biztosítanak egymásnak. A felek egyikének sem szabad a másik ellenében harmadik személynek segélyt nyújtani. Velencze és a császár egyenként bárki ellen háborút viselhetnek, de a köztársaság kötelezi magát, hogy ha Zsigmond az imperiumbeli fejedelmek, hűbéresek ellen indít háborút, azokat nem segíti. Az estei, montferrati, mantuai és ravennai őrgrófok a fegyverszünetbe befoglaltatnak. IV. Eugén pápa döntő bíróúl fogadtatik el. A császári hadak részére szabad átkelés biztosíttatik velenczei területen, s a köztársaság kötelezi magát, hogy azokat fizetésért ellátja, *) Ugyanott 4. pont.