Századok – 1901

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - I. közl. 289

306 THALLÓC'ZY LAJOS. letes, a kor színvonalához képest nagyismeretü politikus, mint gróf Cziráky Antal Mózes, végleg elsiratta a monarchikoarisztokratikus rendszer hanyatlását s azt hangoztatta, »hogy a dolgok nem maradhatnak meg jelen állapotukban, s csak a tróntól jöhet a segítség.« Igen, de ki képviselte a trónt ? Ezt a kérdést vetették föl az ifjabb conservativok, a kik azt vallották, hogy elvekkel kell győzni, nem a monarchia állását veszélyeztető patikaszerrel. Szécsen Antal azt vallotta elvtársaival (Yay Miklós, Forgách Antal, Somssich, Majláth György), hogy a régi emberek kora lejárt. Uj emberek kellenek a gátra. »Újra feléledtek és erősültek — úgymond Szécsen — ezen országgyűlés alatt gyermekkorom barátságos viszonyai Majláth Györgyhöz és Cziráky Jánoshoz. Keletkeztek és fejlődtek újak Apponyi Györgyhöz, Dessewffy Emilhez, Ürményi Józsefhez, Barkóczyhoz, melyek politikai egyetértésen épúgy, mint személyes rokonszenven alapulva, nem szorítkoztak a politikai térre, de mélyen áthatották éltem minden viszonyait.« A fiatal, sokoldalú debatter csakhamar figyelmet keltett, és pedig nemcsak a főrendek között. Nem tartom ugyan döntlietetlen bizonyságnak a kortársak hirtelen odavetett pillanatnyi fölvételeit, de nincs híjával az igazságnak az az ítélet, melyet egy akkori journalista mondott róla. »Gróf Szécsen Antal — így szól — a conservativ párt egyik legjelentősebb támasza. Gróf Szécsen Antal rendkívül sokoldalúan képzett fiatal ember, kinek ha szép és alapos tudását latra vetjük, kissé hápogó hangját is szívesen elnézzük. Parlamenti előkelő modora, erőteljes logikája, szellemes érvelésének folyékonysága mindjárt első föllépése alkalmával fontos szerephez juttatták egyéniségét. Noha nincs szerencsém mindig osztozhatni e kitűnő conservativ férfiú nézeteiben, mégis örömmel hódolok a geniejének. Ékesszólása a csobogó hegyi patakhoz hasonlít; kár, hogy annak kristály tiszta vize a kiváltságok agyagos talajában vész el.« a

) ') Lovasberényi kézirattál· : »Freimiithige Andeutungen« stb. s) Névtelen (Hugo Albert) : Ungarische Tabletten aus der Mappe eines Independenten. Leipzig, I. B. Hirschfeld. 1843. 175—170.