Századok – 1901
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: Gróf Szécsen Antal - I. közl. 289
GRÓF SZÉCSEN ANTAL. 297 másodrangú német várossá átvedlett Budánkat s Pestünket. Azt az óriási hátrányt, hogy az ország királya az országon kívül lakott, azzal igyekezett jóvá tenni, hogy mint a király helyettese, Budavárában fényes udvart tartott s maga köré gyűjtötte az összes jobb elemeket. Közbevágott keményen, a hol kellett, s csitított, ha arra került a sor. A nádor hivatalos gárdáját természetesen a helytartótanácsosok alkották, kikkel személyesen tárgyalt s a kiknek összes ügyeit ő ismerte legjobban. x) A budaiak és pestiek legalább körükben láttak egy főherczeget, a ki együtt élt velők, épúgy kuglizott mint ők, s családjával vasárnap a nádorkertben épúgy ette kuglófját a kávéhoz, mint ők. Tudták, hogy barátja a virágoknak, szabad idejét köztük tölti, s a hivatalos csomagokról leszedeti a spárgát, mert azzal kötözgette a rózsákat. A nádornék, Hermina és Mária Dorottya főherczeg-asszonyok pedig élén álltak a köz jótékony ságnak, '-) s kivált az utóbbi lelkes támasza vala gr. Brungzvik Teréznek, a magyar kisdedóvás nemtőjének. S miként a nádor tanácsosaival folyton az ország előhaladásán munkálkodott, gyermekeit tapintatosan oda fűzvén a magyar földhöz, Mária Dorottya főherczegnő a tanácsosnékat buzdította a társadalmi működésre. Gróf Szécsen Miklósné3) kiváltképen a leányok munka-iskolája körűi fejtett ki nagy tevékenységet. Ebben a patriarchális környezetben gyermekeskedett gond') Igen sajnálom, hogy nem térhetek ki ez alkalommal azokra az érdekes részletekre, melyeket e korra vonatkozólag Szalay Péter t. barátomtól, néhai Szalay István min. tanácsos és István fó'herczeg játszótársa fiától, továbbá Szalay Imre mnz. ig. úrtól és Szuborits min. tanácsostól hallani szerencsém volt. Nem lehet eléggé hangsúlyoznunk, hogy a történelmi milieu megértése nemcsak az elsőrendű tényezők működésén sarkallik, ahoz lokális memoire-ok, feljegyzések kellenek. Máig is használható Schams id. m. Lónyay naplója Kónyi Manótól. Érdekes korképet adna József nádor udvarának története. Első teljes összeállítása : Ofner Adresse nbuch, 1815. _2 ) Országh Sándor: A budai jótékony nőegylet 1817—1897. Bpest. 1898. Érdekes és tanulságos monographia. 3) 1822—34. vál. tagja a budai jót. nőegyletnek, 1846—1848. másodelnöknő. Ugyancsak vál. tagja 1835—1843. a bécsi »Gesellschaft adel. Frauen zur Beförderung des Guten und Nützlichen« s 1845-ben annak i ι elöljárója 1852-ig.