Századok – 1901
Tárcza - Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1900 évi munkásságáról 260
TÁRCZA. 26í> kegyeletet, melylyel Szilágyi Sándor emlékét minden tisztelője szívében hordozza, most már díszesen faragott kőoszlop hirdeti a megboldogultnak bronzba öntött relief-képével, a kerepesi temetőben, hol a síremléket felállíttattuk. A mult november-hó 24-én vette át az e végből kiküldött bizottság a művet, s az ig. választmány gondoskodni fog róla, hogy a síremlék ünnepélyes felavatására — mihelyt a kedvezőbb időjárás engedni fogja — alkalmas napot szenteljünk. — November 2-án a kolozsvári emléktábla leleplezésénél, melylyel Szilágyi Sándor szülőházát jelölték meg barátai és hálás tanítványai, megbízott tagtársaink voltak jelen, s a kolozsvári ev. ref. collegiumnál ez alkalomból létesített Szilágyialapítvány gyarapításához társulatunk is hozzájárult a maga szerény adományával. A nemzeti és hazafias kegyelet másnemű munkáiban is részt vettünk a lefolyt esztendő folyamán. Tavalyi közgyűlésünk alkalmával hangzott fel az az indítvány, hogy a magyar királyság kilencz-százados jubileumának méltóképen való megünneplésére a Magyar Történelmi Társulat is tegyen valamit a maga körében. Az indítvány a választmányhoz utasíttatván, a választmány az újabb történeti kritika azon álláspontján, hogy Szent István megkoronázása nem 1000-ben, hanem 1001-ben történt, elhatározta, hogy történelmünk e nagy eseményének emlékét a folyó évben, és pedig — tekintettel a társulat korlátolt eszközeire, melyek fényes külső ünneplésre módot nem nyújtanak, — azzal fogja megünnepelni, hogy a Századok ez évi folyamából egy 10 —12 ívre terjedő füzetet kizárólag Szent Istvánnak, azaz kizái'ólag oly dolgozatoknak szentel, melyek vele és alkotásaival s kora különféle viszonyaival foglalkozzanak. Ε füzet szeptemberben, esetleg októberben fog megjelenni. Küldöttségileg vettünk részt azon a nagy nemzeti ünnepen, mely decz. 1-én Székesfehérvárott s a megelőző napon Kápolnás-Nyéken, Vörösmarty Mihály születésének százados évfordulója alkalmából tartatott ; küldötteink megjelentek ott az ünnepély minden mozzanatánál s a társulat kegyelete jeléül díszes babér-koszorút vittek a nagy költő szobrához. Tudományos munkálkodásunk körébe tartozik az a szerep, mely társulatunknak a mult évi párisi nemzetközi történelmi congressuson jutott. Még az 1899 évi junius 2-án tartott ig. vál. ülésben indítványozta Lánczy Gyula tagtársunk, hogy Magyarországnak e congressuson való részvétele czéljából társulatunk tegyen kezdő lépéseket. Ez megtörtént. Szervező bizottságot küldöttünk ki, mely — mint tudjuk — sikerrel működött s tagjai (Lánczy Gyula és Darvai Móricz) valóban szolgálatot tettek a nemzet ügyének, midőn a congressuson föllépő román Xénopol