Századok – 1901

Történeti irodalom - Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. III. rész. Ism. L. 255

.TÖRTÉNETI IRODALOM. 257 keresztútnál levő bogáncskóróra kötött szőrszál, a csárda-ablak mécsvilága, a dombtetőbe ütött karó, az erdőben a szélről eső fák kérgébe vágott jelek, a hídkarfára tűzött fehér vagy fekete lószőr stb. Rózsa Sándornak még az arczképét is megtaláljuk, a mint a siralomházban áll megvasalva, híres széles karimájú kalapjában, mely a vármegyének még szabályrendelet hozatalára is alkalmat szolgáltatott : »A betyárkodásra és elfásulásra ingerlő és hat hüvelyket felülhaladó kalapoknak — így szól a közbiztonsági rendszabály egy pontja — nemcsak hordása, de árulása is ezen vármegyében tiltva lévén, ezen tilalomnak közhírré tétele végett a nagyméltóságú helytartótanács is meg fog kéretni.« Bármily tanulságos és jellemző volna is, helyszűke miatt el kell államink attól, hogy a negyvennyolczas küzdelmeket, a Bach-korszak sötét jeleneteit, Szentesnek és Szegednek a megyei székhelyért folytatott harczát stb. ismertessük. Mi mindenre kiterjed Zsilinszky figyelme, erre nézve elég ha megemlítjük, hogy a csongrádi keresztelői, lakodalmi és temetkezési szokások leírását, a tiszai dalokat, a Nagy Sándorról, Kinizsi Pálról, Mátyás királyról és II. Rákóczi Ferenczről szóló népniondákat is megtaláljuk érdekes művében. Azt hiszszük, e rövid ismertetés is igazolja, hogy nemcsak a vármegye szülöttei, hanem mindenki haszonnal és élvezettel olvashatja Zsilinszky Mihály keresetlen egyszerűséggel, könnyed modorban írt monographiáját. L. SZÁZADOK. 1901. III. FÜZET. 17