Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - I. közl. 15

ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A VELENCZEI KÖZTÁRSASÁG. —— ELSŐ KÖZLEMÉNT. Zsigmond római császár és magyar király személye az utóbbi években mindjobban foglalkoztatta a történettudósokat. A korabeli egyháztörténetnek, főleg a konstanczi és baseli zsinatok történetének intensivebb művelése alkalmat adott arra, hogy Zsigmond személyes szerepe e két kérdésben beható kutatások tárgyává tétessék. Az egyháztörténet mellett Zsigmond korának politikai története sem hanyagoltatott el, s az utolsó évek történeti irodalma mindkettőhöz rendkívül becses és értékes anyagot hordott össze, mely Zsigmondra s korának egyházi és politikai történetére sok tekintetben teljesen új világot vet, Zsigmondnak személyes szerepét egyes kérdésekben mindjobban kidomborítja. Elég legyen itt csak a Kinké által kiadott Acta concilii Constantiensis első kötetére, a Regesta imperii vállalatban az Altmann szerkesztésében megjelent regestákra és a Deutsche Reichstagsakten vállalat e korba vágó köteteire utalnunk. Főleg az utóbbi vállalat tartalmaz Zsigmond korára értékes anyagot, nemcsak a birodalom belső történetére, hanem Zsigmond diplomácziai összeköttetéseire nézve is. A múlt év folyamán e vállalatnak XI-ik kötete került ki a sajtó alól, melynek tartalmát nagyrészt azok az okiratok teszik, melyek Zsigmond diplomácziai összeköttetésére Yelenczével és Filippo Maria Viscontival vonatkoznak. Ezen az okirat-anyagon alapúi a jelen értekezés, melynek czélja megismertetni azokat a diplomácziai tárgyalásokat, melyek 1433 juniusában kezdődtek és az 1435 évi aug. 31-én Nagyszombatban Zsigmond és Yelencze közt kötött és a milanói berezeg ellen irányuló szövetség létrejöttét megelőzték. Tartalmát tekintve ez értekezés a birodalmi történet területén mozog ugyan, de tekintve Zsigmond személyét és azt a szoros viszonyt, melyben Magyarország Yelenczével állott, azt hiszszük, hogy hazai tör-