Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - III. bef. közl. 209

210 ÁLDÁSY ANTAL. pontot. Ε pontokat a tanács akként igyekezett feltüntetni, mintha azok alárendelt fontosságúak volnának, pedig tulajdonképen e három pont volt az egész szövetségnek sarkalatja. Ε három pont volt : az idő kérdése, hogy az ellenségeskedések mikor kezdessenek meg; a netáni foglalások felosztásának kérdése, és végül az évenkénti összeg, melyet Velencze az átengedett birodalmi területek fejében tartozzék fizetni. Az első pontra nézve az utasítás megjegyzi, hogy a történt megállapodás szerint a szövetség megkötése előtt megjelölendő az időpont, a mikor a hadjárat megkezdődik. Csakhogy az még a mult nyár végével történt, a mikor némi hozzávetőleges conjectura szerint a háború kezdetének időpontjáról lehetett szólani, most azonban a tavasz már majdnem beállott, s így a velenczei tanács nem tudja, hogy a császár azóta nem változtatta-e meg szándékát. Erre nézve kérjenek tehát felvilágosítást s tudassák az eredményt a tanácscsal, időközben pedig tárgyaljanak a többi pontokra nézve.1) A mi a szerzendő területek megosztását illeti, tudjuk, hogy a velenczei tanács 1434 augusztus 6-iki határozata Zsigmondnak julius közepén kelt tervezetét az ide vonatkozó pontban módosítani kívánta. Ε módosítás tudvalevőleg úgy szólt, hogy az Addán inneni terület föltétlenül Velencze tulajdona legyen, az Addán tiili részből pedig az, a mit a császár2) itél neki oda. Az 1435 január 24-iki utasításból kitűnik, hogy e pont hosszas tárgyalásra adott okot, melynek folyamán a császári követek azt kívánták, hogy Velencze elégedjék meg az Addán inneni területtel, illetőleg azzal, a mi neki ebből átengedtetik. A velenczei tanács erre nem állott rá, miután - - űgymond — az Addán innen csak Grhiera d'Adda, Crema és Cremona, továbbá Castel Leone és Pizzighetone jöhet számításba, ezek közül pedig a tanács Ghiera d'Addát és Cremát már oda igérte a mantuai őrgrófnak, a velenczei seregek kapitányának, a mely igéretét vissza nem veheti. Abból pedig, hogy Cremona területének nagy részét Velencze bírja, Cremonát pedig nem, semmi haszon a köztársaságra nem származliatik, csak ok a folytonos pörlekedésre. Továbbá Velencze, költségeit tekintve sem állhat rá erre a megoldásra, s ép azért a pápához fordult ; miután azonban a pápa ez ügyben nem döntött, a tanács a fent idézett formában formulázta a szövetséglevél e pontját, melyet ez alakban föntartani kíván s erre követeit utasítja.3) Végűi a mi a birodalmi ") ü. O. 309. sz. 2. §. a) Az augusztus 6-iki iratban a pápáról van szó. ') TJ. ο. 309. sz. 2.