Századok – 1901

Értekezések - PÓR ANTAL: Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben 1

10 PÓR ANTAL. ben tartózkodik ') s e város vendégszeretetét élvezi. Erre vall, hogy a császár a friedbergi vásárcsarnok rendtartását d. d. Frideberg, 1357 május 20-án megerősíti, azt is megengedvén, hogy Friedberg városa a malompénzt szapunkint három fillérről hatra emelhesse, (d. d. Köln, 1357 május 26.)2) Bevett szokás volt az időben, hogy hasonló alkalmakkor, kivált fejedelmi személyek, a szent helyeket, melyeket meglátogatnak, különféle ajándékokkal megtiszteljék.3

) Nevezet szerint idősb Erzsébetről, a magyar anyakirálynéról tudjuk, hogy drága egyházi ruhákkal, kelyhekkel, egyéb egyházi szerekkel és pénzbeli alapítványokkal szokta az általa meglátogatott kegyhelyeket megajándékozni, mint azt Rómában is tette.4

) Föltehetjük, hogy ezt Marburgban annál inkább megcselekedte, minthogy sz. Erzsébet védszentje volt, s ez alkalommal nagyon is könyörögve járt eléje oly fejedelmi személyek társaságában, kiknek bőkezűsége ismeretes. Marburgban létemkor körűitekinték, találok-e valamit, a mit a magyar királynéra vonatkoztathatnék? Az egyházi ruhák romlandók lévén, és mivel jelenleg sz. Erzsébet nagyszerű egyháza a protestánsok kezén van, ezek nyomát hiába kerestem. A várban elhelyezett gyűjtemények közt sem találtam a csekély számmal levő egyházi szerek közt olyat, mely némi való-Jóllehet bírunk e napról, május 20-ról kelt császári okiratot (Reg. imp. VIII. 6186.), melyet össszehasonlítva a következővel, a Friedbergben ugyanezen napon kiadottal, kitetszik, hogy a fejedelmi vendégek az éjt május 19-ről 20-ra viradólag még Marburgban töltötték, de ez utóbbi napon már el is utaztak. •) Keg. imp. VIII. 2656. 2658. 3) Alkalmasint esik Ágnes özvegy magyar királynénak hasonló kegyességéről megemlékeznünk. A német lovagrend mestere (ordinis S. Marie Theutonicorum Jerosolimitani per Allamanniam preceptor) és a rendi ház Marburgban megismerik, hogy Ágnes, Magyarország királynéja, a marburgi rendi háznak ötvenöt márka linóm ezüstöt ajánlott föl alamizsnául olyképen, hogy ez összeg évi jövedelmének fele, azaz öt halli font, sz. Erzsébet napján az istentiszteleten jelenlevő tagoknak áldomás czímen (nomine pictancie ad consolationem eorundem fratrum) kiosztassék, másik feleért pedig boldogult férje, III. Endre magyar király halála évfordulóját, január 14-ét (8. Felicis de Pincis napját) kell vigiliákkal és misékkel megünnepelniök. (Wyss id. m. II. 103. d. d. 1308. márcz. 21. V. ö. a 265. lappal.) ') Olv. Küküllei János krónikáját : Fontes Dornest. III. 140. Továbbá Karácsonyi János ily czímíi értekezését : Nagy Lajos anyja Rómában. Kath. Szemle, 1893. 50. 1.