Századok – 1901

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: A márczi prépostság és a horpácsi monostor 146

152 STESSEL JÓZSEF. idejében, 1750 körűi, a XIII-ik században épült horpácsi templom mellett rommaradványok voltak láthatók, melyek egy régi zárda épületéből származtak,, csakhogy az utóbbi nem külön prépostság székmonostora, hanem egyedül a csornai prépostság fiókmonostora lehetett. Még egy lehetőség volna képzelhető, azonban nem tudom, hogy a prémontrei szerzet rendszabályainak is megfelelne-e ? az t. i. hogy talán itt Horpácson •— ügy mint az osztrák szent-kereszti apátság Moson vármegyei Királyudvar nevű birtokán talált romladékra nézve is sejtem — a régi korban az egyházi szolgálatra és birtokfelügyelet czéljából kirendelt szerzetesek, nevezetesen az udvarmester (magister curiae), kulcsár (claviger) és esetleg más megbízottak számára épült grangiával vagy udvarházzal van dolgunk; de ennek eldöntését másokra kell bíznom, mert laikusnak nehéz megérteni, hogy hol végződik a tulajdonképeni fiókzárda s hol kezdődik a gyakran majdnem zárdaszerűleg épített szerzetesi udvarház. A győri egyházmegye 1846 évi Névtárának azt az állítását, hogy a horpácsi mostani templom a régi prémontrei zárda köveiből épült, a fölsoroltak alapján csak azzal a módosítással fogadom el, hogy itt nem teljesen új templom építéséről, hanem a meglevő réginek részszerinti helyreállításáról lehet csak szó. Hogy a csornai prépostság miért nem építé föl rombadült horpácsi fiókmonostorát, annak okát — úgy hiszem — talán a XV-ik század folyamán vagy utóbb közbejött birtokcserében vagy az általában megváltozott birtokviszonyokban lehet keresni, a mi a régi egyházi szolgálat és birtok-kezelés rendszerében is módosítást vont maga után. A mi a legelői idézett 1358 évi oklevél szerint az Agyagosiak által a hirpachi (= márczi) prépostságnak adományozott 178 holdnyi Kér birtokot illeti, azt nem a Sopronon felül fekvő régi Tormáskér, hanem inkább Sopronon alúl a mai Nemeskér területén vélem kereshetni. Ismeretes ugyanis, hogy 1324 és 1334-ben x

) az Agyagosiak Heren nevű faluban bírtak, mely alatt egy ideig némelyek a mai Hirm (Félszerfalu) helységet vélték rejleni, de szerintem egy 1321-iki határjárásból 2) kitűnik, hogy Hirm területének a régi Szenverth és Heureb birtokok felelnek meg; egy 1346-iki oklevél pedig azt bizonyítja, hogy a Nagymartoniak is birtokosok voltak Herenben,3) mely birtokuk 1435-ben Krenstorf-yal (Tormafalu) volt azonos,4

) s ez utóbbihoz a Hardegg-féle levéltári adatok sze") Sopron vm. Okit. I. 98. 131. ή Fejer id. m. VIII. 2. 313. 3) Sopron vm. Okit. I. 187. 4) U. Ο. II. 232.