Századok – 1901

Értekezések - STESSEL JÓZSEF: A márczi prépostság és a horpácsi monostor 146

A MÁRCZI PRÉPOSTSÁG ÉS A IIORPÁCSI MONOSTOR. 149 különben pedig Hurpach és Hirpach, némileg gyanítani engedi, hogy a mennyiben az előttem ismeretes oklevelek közül kettő írja a mai Horpácsot Hurpach-nak, néhány még Horpácz-wak. is, vagy tizennégy pedig állandóan Horpach-nak, — a két helynév nem egy, habár másrészt nincs okunk elhallgatni azt a körülményt, hogy az oklevelek különösen a helyneveknél gyakran ugyanazt a nevet különféle alakban írják, a mi azután könnyen tévedésre vezet. Hogy a márczi prépostság már 1223-ban létezett s hogy az akkor említett praepositus de Mourich valóban márczi prépost volt,1) azt bízvást állíthatjuk, de nem azért, mert a móriczhidai prépostság monostora csak 1251-ben alapíttatott, hanem egyedül azért, mert — mint látni fogjuk — ennek neve abban a korban ecclesia de Rába volt. Móriczhida ugyanis, mely mint helynév már 1228-ban előjön,2

) a Pókiak birtoka lévén, e család egyik tagjától kapta nevét; de vájjon ez-e ama Póki Móricz, kit már egy 1220 évi oklevél említ,3

) azt nem akarom kutatni, valamint azt sem, hogy az 1251 évi oklevélben előforduló Póki Móriczczal is azonos volt-e ?4

) mert ez a kérdés jelenleg kevésbbé fontos. Móriczhida mint birtok régen ismeretes volt; a mit különösen az említett 1251 évi oklevél tanúsít, a midőn Móricz mester a Rába-monostornak e szavakkal : »ecclesiae de Raba, in qua fratres de ordine Praemonstratensi commorantur« a többi közt a móriczhidai három ekényi birtokot (pons vetus magni Mauritii comitis) adományozta, s csakis ezen adományozás után kezdték későbben a Rába-monostort, melynek alapítása különben már 1251 előtt történhetett, az oklevelek tanúsága szerint móriczhidai monostor-nak nevezni. A márczi prépostság főalapítójának az Osl nemzetség Agyagosi ágából 1223 előtt is már szereplő I. Pétert, vagyis a Némethy Lajos értekezésében említett III. Péter dédapját sejtem, a kinek nevét a szent Péterről nevezett márczi prépostság saját czímében is megörökíteni látszik, s a ki 1222-ben a Veperd határjárásáról szóló oklevél szerint5) mint comes Petrus két falut bírt, melyek Veperddel érintkezvén, a leírás szövege következtetni engedi, hogy a meg nem nevezett két falu Kabold és Szikra (Márcz szomszédjai) területének felel meg, s hogy Yeperd határa akkor a Mészverem-völgyéig (fovea) terjedvén, a mai Kalkgruben falu csak később keletl) Czinár : Monasteriologia, II. 109. s) Árpádkori Uj Okmt. I. 250. 3) U. ο. XI. 158. 4) Győri tört. és rég. füz. III. 31 és köv. 11. e) Fejér id. m. III. 1. 368.