Századok – 1901

Értekezések - ÁLDÁSY ANTAL: Zsigmond király és a velenczei köztársaság - II. közl. 116

ZSIGMOND KIRÁLY KS A VELEN! ΖΕΙ KÖZTÁRSASÁG. 1 33 ideig szándékozik táborban maradni, bogy a herczeg elleni föllépésének kellő eredménye legyen.1) Ez indítvány szavazásra bocsáttatván, mellette szavazott 41, ellene 12, kétes (non sinceri) volt 9, s így az indítvány elvettetett.2) Ez utasítás vétele után a követek megkezdték a tárgyalásokat a császárral. Tárgyaltak továbbá Schlick Gáspár kanczellárral és Brunoro della Scalával is. Tárgyalásaikról jelentést tettek haza és pedig február 10, 14 és 19-én. Ε jelentések nem maradtak reánk, de a tanácsnak február 27-iki utasításából azt következtethetjük, hogy a signoria a tárgyalások menetével meg volt elégedve. Csak azt kifogásolja a tanács, hogy a követek a végleges békére nézve indították meg első sorban a tárgyalásokat, pedig a nyert utasításokból láthatták, hogy a tanács inkább a hosszabb fegyverszünet mellett van, mert ez által a költségek is kisebbednek, tartsák tehát magukat e tekintetben utasításukhoz.3) Különben a január 22-iki utasítás alapján megindult tárgyalások nem folytak teljesen a signoria kedve szerint. Ezt egy újabb, márczius 8-án kelt utasításból vehetjük ki, melyből összeállíthatjuk magunknak legalább főbb vonásokban azokat az egyes követeléseket, melyekkel Zsigmond a tárgyalások folyamán előállott. A signoria egyébiránt ezúttal is lelkére köti a követeknek, hogy a tárgyalásokat a császári megbízottakkal ne hamarkodják el, nehogy ügy láttassék, mintha Yelencze a tárgyalások befejezésére nagy súlyt fektetne, a mely megjegyzés különben már a február 27-iki utasításban is előfordúl. Annál kevésbbé — mondja az utasítás — lenne ennek értelme, mert hiszen a köztársaság most úgyis fegyverszünetben van a császárral, s inkább megmarad e mellett, semhogy oly hallatlan követelések mellett új megegyezésre lépjen. A velenczei tanács terve szerint a Milano elleni szövetségre és a békére, illetőleg fegyverszünetre vonatkozó tárgyalásoknak párhuzamosan kellett volna folyniok. Ily értelemben utasíttattak a követek is, azonban a tárgyalások megkezdésekor Zsigmond azzal a határozott kívánsággal állott elő, hogy a Milano elleni szövetség ügye előbb kerüljön tárgyalás alá, az imperiumbeli birtokok és Dalmáczia ügye pedig ettől elválasztassék. A velenczei tanács ebbe végre is belenyugodott. J) . . . »possit campzari ac procedere et perseverare ad destructionem et ruinam ipsius ducis et status sui< . . . U. o. 346. 1. a) A szavazatok ilyetén megoszlása mellett az indítvány elfogadásához megkívántató többség nem volt meg. 8) U. o. 347. 1. jegyzet.