Századok – 1901

Értekezések - CZOBOR BÉLA: Egyházi szerelvények Szent István király korában 1009

EGYHÁZI SZERELVÉNYEK SZENT ISTVÁN KORÁBAN. .1017 gyöngyökkel díszes körök és tizenegy szent alak volt képezve. Elől és hátúi egyszerű sáv vonult a ruhán fölülről lefelé, mely a vállakon átvonuló köralakú sávval együtt kereszt idomot alko­tott. Legfölül a Megváltó trónon ülő alakja (Salvator mundi) az α és ω betűkkel volt látható; alatta szent Péter képe »San­dys Petrus« felirattal ; ez alatt ismét szárnyas seraph, alább szent Pál (Sanctus Paulus), legalül ismét seraph. Ezeken kívül tíz apostol alak is volt hímezve rajta. Nem hiányzott róla a donatori felirat, mely így szólott: S(tephanus) Ungrorum rex et G isla dilecta sibi coniux mittunt haec munera Domino apostolico Jolianni.« Azaz : »István a magya­rok királya ós kedvelt neje Gizella küldik ezen ajándékot János apostoli úrnak.« Megemlíti Dom Ruinart és Dom Broco 1756-ban a szent Arnulf apátságról írt kéziratában : »Sekrestyéjében selyemből szőtt és gyöngyökkel borított igen régi casulát őriznek, melyet Gizella királyné I. Henrik császár leánya és magyarországi Szent István, XIX. János pápának 1004 körül küldött.« Az a kérdés, miként került e reánk nézve becses műtárgy Metzbe a szent Arnulfról nevezett benczés apátság kincsei közé ? A XI. századi pápák közül IX. Szent Leo lépett szoro­sabb viszonyba a metzi sz. Arnulf benczés apátsággal, mely­nek Warinus nevű apátja 1049-ben meghívta a pápát, hogy" bazilikáját szentelje föl. Ez alkalommal a pápa az apostoli széktől hozott becses misemondó ruhát ajándékozott a tem­plomnak, mint mondják ugyanazt, melyet Szent István magyar király neje Geila királyné János pápának ajándékba adott.1) *) »Summus pontifex Leo IX. anno 1049. rogatu Warini abbatis basilicam (S. Arnulphi in urbe Metensi) consecravit, eidemque optimum pallium ab apostolica sede allatum concessit, quod ipsum esse tradunt, quod Geila regina, conjux Stephani Hungarorum regis, Johanni papae dono dedit.« Dionysius Sammarthanus : Gallia Christiana. Ed. II. Labore et curis Domini Pauli Piolin. Tom. XIII. Parisiis, 1874. 896 col. — »Warinus a Leone IX. papa precibus impetravit anno 1049. ut hic summus pontifex nuper Mediomatricum advectus, S. Arnulfi basilicam consecraret, et ab ipso optimum pallium, ab apostolica sede allatum accepit, quod ipsum esse tradunt, quod Geila regina, conjux Stephani Hungarorum regis, Johanni papae dono dedit.« A pápa oklevele közölve u. ο. Instrum, 394. Megjegyezzük, hogy ezen oklevél, mely a templom felszenteléséről s a pápa által adott különféle szabadalmakról szól, nem említi a casulát.

Next

/
Thumbnails
Contents