Századok – 1901

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Hol bővítették ki a Hartvik-legendát először és másodszor? 991

HOL BŐVÍTETTÉK KI A HARTVIK-LEGEKDÁT ELŐSZÖR ÉS MÁSODSZOR? Azt hiszem, 1894-ben »A Hartvik-vita sarkpontjai« czím alatt megjelent értekezésemben elég részletesen bebizonyítottam. hogy Hartvik győri püspök Kálmán királyunk fölszólítására tulajdonkép az eddig nagy legenda (vita maior) néven ismert életrajzot írta. Ebből azután kibővítések s főként a kis legenda (vita minor) adatainak betoldása által keletkezett a pesti codexben foglalt életrajz, s ebből végre a magyarokra sérelmes kifejezések elhagyásával a magyaros bővített legenda.1) Azóta Kaindl Rajmund, osztrák történetíró s kútfőbíráló kimutatta, hogy Hartvik eredeti művét, a nagy legendát (vita maior) két ízben bővítették ki. Az első kibővítő még nem ismerte a kis legendát (vita minor) vagy legalább is nem akarta azt beleolvasztani Hartvik művébe, a nagy legendába, hanem csak egyes, szerinte kihagyott eseménynyel és adattal bővítette azt ki.2) Kaindl ugyan ezt az első kibővítést tartja Hartvik eredeti művének, de hát az a dolog érdemére nézve mindegy, mert az a fő, és biztosan megállapítható, hogy Hartvik művét, vagy Kaindl szerint a nagy legendát, két ízben bővítették ki s az első kibővítés alkalmával a kis legenda betoldásáról még szó sem volt. Ezen Szent István életrajzaira és történetére nézve jelentős körülményt Kaindl a hírhedt magyar-lengyel krónikának és a pesti codexbeli legendának összehasonlításával derítette ki. Ε magyar-lengyel krónika tudvalevőleg erősen használja ') Századok, 1894. 1—20. ') Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen, I—II. 14. V—VI. 36. 40.