Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 86

TÁRCZA. 87 került. Király László 1746-ban már nem volt levéltárnok; a levéltár gondját 1791-ig az országos főjegyző viselte. A levéltárra nagy gondja volt Erdődy János bánnak, ki a megyék, káptalanok, városok iratait is oda óhajtotta összegyűjteni s a levéltár élére egy állandó levéltárnok kinevezését sürgette. 1797-ben Napoleon előnyomulásakor a levéltárt Budára akarták szállítani, azonban a Helytartótanács rendeletére márcz. 31-én Eszékre vitték, honnan a veszély elmultával máj. 19-én került vissza Zágrábba. Első rendes levéltárnok 1800-ban Zrncsics János lett. Az illyr királyság megszűntével ennek iratai (Acta Gallica) 1813-ban szintén a levéltárba kerültek. 1848-ban Kukuljevics Tván az országos levéltárnok, a ki 1849-ben javaslatot tett, hogy a budai kamarai, helytartótanácsi és palatinalis levéltárakban levő és Horvátországra vonatkozó iratok Zágrábba vitessenek, a mi tudvalevőleg meg is történt, azonban a magyar kormány az iratok nagyobb részét 1885-ben visszahozatta Budapestre. Kukuljevics Iván folyvást melegen érdeklődött a levéltár iránt és 1874-ben javaslatot tett, hogy benne az összes horvát levéltárak összegyűjtessenek ; e czélból ismételve is körleveleket bocsátottak ki, de eddig kevés eredménynyel. A horvát orsz. levéltár anyaga 102 csoportban van feltűntetve. Az utolsó háromban van 700 nevezetes férfiú arczképe, a régi horvát városok és várak rajzai és a pecsétgyüjtemény ; közte Szlavónia eredeti ezüst pecsétnyomója 1497-ből. Vétel útján sok becses gyüjteménynyel s egyes darabokkal is gyarapodott a levéltár ; így pl. Zárából egy alkalommal 26 darab eredeti oklevelet vásároltak, ezek közt Kálmán királynak egy 1111-iki oklevelét; megvették Zrínyi Péter báni kinevezését, a Kattkay család 980 oklevélből álló levéltárát stb. 2. Klaics Vjekoslav : A báni méltóság keletkezése a horvátoknál. (21—26. 11.) A bán név és méltóság a XII-ik századig csak Fehér-Horvátországban (Croatia Alba, a dalmát tengerparton Zrmanja és Cetina folyók között) fordúl elő. A XII-ik századtól fogva előfordúl már Boszniára és Raguzára vonatkozólag is. Boszniában az oklevelek elsőnek említik Borics bánt (1153 —1163.), azonban Cinnamus és a görög írók nem bán-nak, hanem exarchanak mondják; a »boszniai bán« czím általánosan ismertté Kulin bán idejében lett. Kaguza okleveleiben a város elöljáróját a XIII-ik század közepén kezdik bánnak nevezni. Fehér-Horvátországban a bánt először 954 körűi említi Konstantin császár (De admin, imp. XXX.) s három zsupániát sorol föl (Korbavia, Lika, Gudseka), melyet a bán (boanos) kormányoz, a miből következik, hogy ezen területnek némi önállósága lehetett. Midőn a horvát fejedelemség királysággá lett, a bán mint a király vicariusa szerepelt, különben pedig a király nevében