Századok – 1900

Tárcza - Szláv történeti szemle - 86

86 TÁRCZA. Pázmány Péternek »Theologia scholastica« czímű munkája, mely a budapesti tudomány-egyetem theologiai karának kiadásában jelent meg, és Madaune-nak »A katholiczismus újjászületése Angol­országban a XIX. században« czím alatt magyarra fordított műve van ismertetve. SZLÁV TÖRTÉNETI SZEMLE. 1899. A szláv nyelvű történetírás a magyar történészekre nézve úgyszólván csukott könyv volt eddig. Jövőre igyekezni fogunk e tekintetben némi változást behozni. A Századok ezen most meg­induló szemléje ismertetni fogja a szláv nyelvű folyóiratokban meg­jelenő történelmi dolgozatokat és közleményeket ; az önálló műve­ket pedig, a Történeti irodalom rovata alatt fogjuk tőlünk tel­hetőleg figyelemmel kísérni. A múltra nézve, a horvát irodalom tekintetében, a m. tud. Akadémia történettudományi bizottsága által megindított Horvát történelmi Repertorium-rn utaljuk olva­sóinkat, melynek első kötete épen most jelent meg, a második pedig szintén még ez évben fog napvilágot látni. Szemlénket az 1899 év folyamán megjelent horvát folyóira­tokkal kezdjük. I. A HORvÁT-szLAvox-nALMÁT ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉRTESÍTŐJE. (Vjestnik kr. hrvatsko-slavonsko-dalmatinskog zemaljskog Arkiva.) Szerkeszti Knini dr. Bojnicsics Iván országos levéltárnok. I. évf. Zágráb, 1899. 1—4. füzet. — Ezen Értesítő évenkint négy füzet­ben a horvát országos kormány költségén jelenik meg ; czélja és feladata, mint a bevezető czikkely (Nasa zadacsa, 1 — 3. 11.) mondja: a horvát országos levéltár s a többi nyilvános és magán horvát levéltárak ismertetése, a horvát történelemre s a délszlávok művelt­ségére vonatkozó oklevelek, értekezések közlése, horvát történelmi művek megbírálása. Az előttünk fekvő évfolyam a következő közleményeket tar­talmazza : 1. A horvát-szlavon-dalmát országos levéltár története és ki­fejlődése. (4—20. 11.) Régibb időkben az ország okleveleit a szla­vón királyság bánja, vicebánja, az országos főjegyző vagy a zágrábi káptalan őrizte; 1643-ban Zakmardi János de Diankovec, egy tölgyfa szekrényt készíttetett (rajza a füzet végén), melyet »cista privilegiorum regni« néven neveztek; három kulcsra járt (clavis banalis, protonotarii. vicebanalis) ; ebben őrzik máig is a legfon­tosabb országos iratokat. Első országos levéltárnok 1744-ben Király László lett. A horvát országos gyűlés 1745-ben rendelte el az iratok rendezését. A »cista regni« 1763-ban a mai báni épületbe

Next

/
Thumbnails
Contents