Századok – 1900

Történeti irodalom - Kršnjavi; Izidor: Zur Historia Salonitana des Thomas Archidiaconus von Spalato. Studie I–V. ism. P. Gy. 924

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. magára a Kránjavi Izidor által idézett magyar krónikára hivatkozunk, melynek mindjárt illető része kezdetén olvassuk, hogy László »Dalmatiam atque Croatiam monarchiae jure perpetuo subjugavit« azaz : Dalmácziát és Horvátországot birodalmának — nem is csak személyének! »alávetette«, vagy szószerint: »igájába hajtotta.« Látni való tehát, hogy e magyar forrás még sokkal élesebben emeli ki a magyar királyok hódítását. mint Tamás esperes, s azon nem változtat semmit, hogy László örökösödési jogát említi, mert hiszen hódító Vilmos is örökségi jogot tartott Angliára, s azért mégis véres harczczal foglalta el s agyontiporta a szász Angliát. Nem követhetjük a szerzőt — megengedjük elmés okoskodásában, melylyel főleg Rackinak nem adatai, hanem phantasmagoráival szemben, melyeket azonban a horvát conventionalis történetírás, úgy látszik, komolyan vesz, a maga felfogását védi; csak kiemeljük, hogy az Árpádok örökösödési igényeinek megvalósulását Kálmán király 1102-iki, tengerfehérvári koronázásában látja. Ismervén Fauler Gyula véleményét, hogy az az egyetlen oklevél, mely e koronázást érinti, hamis: nem is törekszik ez állítás megczáfolására. mert: »angenommen, es sei Pauler der Beweis gelungen, dass die Urkunde wirklich gefälscht, und falsch datiert sei,« a koronázás tényét mégis valónak kell elfogadni, mert a hamisító bizonyára nem zavart volna oklevelébe oly tényt, mely, ha nem igaz, mindjárt elárulta volna gyártmánya hamisságát.1) Ez kétségtelenül helyes okoskodás, de abból csak az következik, hogy a hamisító nem tudva, hanem tévedésből, tudatlanságból vett bele oklevelébe valami téves állítást, a mint hogy a legtöbb hamisítást anachronismusai árulják el, melyeket a hamisító bizonyára nem készakarva követ el, mint teszem a Tamás függelékének pactumába is az a téves adat, hogy Kálmán László fia volt — »Colomannus (lei gratia iilius Vladislavi regis Hungáriáé, stans in regno loco patris sui« nem azért került, mert szerzője tudta hogy téves, hanem mert tudatlanságból valónak tartotta. Észreveszi szerző Pauler Gyulának azt a megjegyzését is, és helyesnek találja, hogy a tengerfehérvári - Pauler Gyula szerint hamis — oklevél, mely Kálmán koronázását 1102-re teszi, és a Kálmán király által a traúiaknak 1108-ban adott, kétségtelenül hiteles oklevél szavai közt, melyben hat évvel később — még csak jövendő koronázásról beszél, ellentmondás van; de, mondja, ebből nem lehet következtetni, hogy Kálmán liorvát-dalmát királylyá való J) Id. h. 30. h