Századok – 1900

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: L. Domanovszky Sándor alatt - 905

NAGY LAJOS ELSŐ HADJÁRATA VELENCZE ELi,EN. 921 Velencze pedig már sokallotta az ostrom hosszúságát, s hogy gyorsabban vessen véget a küzdelemnek, visszahítta Canalit. Helyette Mauroceno András lett a hajóhad kapitánya.1) Ugyanakkor a boszniai bán segítségét is kikérték arra az esetre, lia Szlavónia bánja tényleg közelednék felmentő seregével.2) Szeptember és október is elmúlt valahogy. Csak csekélyebb összecsapások történtek ; elvettek egymástól egy-egy hajót, megöltek egypár embert, de nevezetesebb dolog nem esett. A városban azonban egyre nőtt az éhség, nyomor és drágaság. Október 10-én az ostromlók is megtudták, hogy bent a városban mily szükséget szenvednek, hogy Zára máinem tarthatja magát soká. Ugy történt a dolog, hogy egy kis zárai csapat kirontott egy csapat velenczeire. Derekas küzdelem után szép szánni fogolylyal tértek vissza a záraiak, de néhányan közűlök sebesülten a velenczeiek kezébe kerültek s ezekből csikarták ki a vallomást a városi állapotokról,3) Ugy látszik, ez bírta rá a signoriát, hogy a boszniai bánt felszólítsa a békeközvetítésre, azonban, mint a következmények mutatják, eredménytelenül.4

) Novemberben az éhség a városban tűrhetetlen fokra hágott ; már az előkelők is éheztek. A legtöbb élelem teljesen elfogyott, a még meglevőt pedig aranyért árulták. A marha és borjúhús fontját harmadfél ezüstön alúl nem lehetett kapni s a többi élelem még drágább volt ; a gabona vékáját tizenkét aranyért is alig adták. A barmoknak sem volt már mit enniök és úton-útfélen hullott a dög az éhségtől.1"') A corbaviai grófok a szlavóniai bánnal egyetemben akartak ugyan élelmet vinni a városba,6

) de úgy látszik, ez nem sikerült. Kitörtek, mint ilyenkor rendesen, a nyavalyák is. A helyzet borzasztóbb már nem lehetett, a feltétlen megadás is jobb volt. November 25-én összeült a tanács. Csaknem kétszázan gyűltek össze. Az előkelőkben, a tanácsosokban még volt annyi önérzet és büszkeség, hogy inkább a becsületes halált válaszszák, mint a megadást. De a nép máskép gondolkodott ; inkább akart a velenczeiek kardjától kimúlni, mint az éhség következtében pusztulni el. A piaczon az ülés alatt nagy tömeg gyűlt össze, ostromolta a tanácsházat és követelte, hogy határozzák el a megadást. Végre is nem tudván ellentállni a ') Anonymus, II. 18. -) Anjoukori dipl. Emi. II. 19«. 1. s) Anonymus, II. 20. 4) Anjoukori dipl. Emi. II. 208. 1. 6) Anonymus, II. 21. ·) Anjoukori dipl. Emi. II. 211. 1.