Századok – 1900
Tárcza - Protestáns Szemle - 83
84 TÁRCZA. bol fölemlítjük Balogh Ferencz debreczeni hittanárnak a gyűlés alkalmával »A reformatio és a magyar nemzeti szellem egymásra hatása« czímen előadott értekezését, melyben különösen azt a hatást vázolja, a mit a reformáczió a világi elemnek az egyház kormányzásába való felvétele, az egyházi autonomia, a szabad választás és népképviselet rendszere által az alkotmányos szellem és demokratikus gondolkodás erősödésére, nagyszámú iskolái által a tudományos míveltség terjedésére, a nemzeti nyelv érvényesülése által pedig a magyar nemzeti irodalom fejlesztésére s a nemzet erkölcseinek és lelkületének nemesítésére gyakorolt. — A kilenczedik füzetben első helyen »Alvinczi és a kassai vértanuk« czim alatt Révész Kálmán kritikai dolgozatát olvassuk, melyről bővebben már föntebb szóltunk.1) A következő czikkely írója Kovács Sándor, a ki » J. Rákóczy György és a pápás renaissance« czímű rövid tanulmányában. melyet emlékezésül a linczi béke szerzőjéről, a pozsonyi egyetemes ev. theologiai akadémia mult évi záró ünnepélyén olvasott fel, azt fejti ki. hogy valamint a XYI-ik században a reformácziót, úgy a XVII-ikben az ellen-reformácziót is szükségszerűen a népek ösztöne hozta létre ; a pápás renaissance láthatatlanúl ható erejének mintegy öntudatlan hódolt Rákóczy s vele korának protestáns nemzedéke, midőn elsajátítá annak szellemét : a türelmetlenséget és az episcopalis rendszer egyedül üdvözítő hatalmába vetett hitet. — A tizedik füzetben Balogh Ferencz ismerteti a brit és külföldi biblia-társulat működését hazánkban 1811-től 1898-ig, adalékúl a magyar biblia XIX-ik századi történetéhez. Havrán Dániel adatokat közöl Brunczvik Tóbiás életéből, kinek, mint a dunamelléki magyar ág. hitvallású evangélikusok 1620-ban megválasztott superintendensének kiváló szerepe, sőt érdemei voltak a protestáns egyház szervezése körűi, de alig tíz év alatt elhagyta vallását s római katholikussá lett ; jutalmúl a galgóczi harminczadosságot nyerte ; az ő áttérése egyik nevezetes mozzanata az ellen-reformáczió történetének. — Ugyanazon füzet Tárcza rovatában Sámuel Aladár »Búcsúztató Bocskay István fölött« czímmel, egy birtokában levő egykorú codexből Tolnai Istvánnak eddig ismeretlen verseit bocsátja közre, melyeket szerzőjök 1672 május 29-én mondott a Kolozsvárt elhunyt Bocskay István zempléni főispán ravatalánál. Megjegyzi a közlő, hogy Tolnai búcsúztató versei a »Szomorú Halotti Pompa« 1674-ben megjelent kiadásából kimaradtak, s azt hiszi, erre a mellőztetésre vonatkoznak a versek végén e szavak : Finis adest operis, sed merces nulla laboris. — A füzetek (9. 10.)irodalmi szemléje ismertető czikkeket hoz : Fináczy Ernőnek »A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában« ') L. az Új könyvek alatt.
